A munkáltatók keveset tudnak a béren kívüli juttatásokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak a béren kívüli juttatásokról a szabályok januárban életbe lépő változásai miatt – közölte az Edenred Magyarország reprezentatív felmérése alapján.

A 300 fő telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján a vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani a béren kívüli juttatás elemeit, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra, a felelős döntéshez azonban részletesebb információkat és útbaigazítást várnak.

Az Edenred Magyarország adatai szerint a vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük, a válaszadók 54 százaléka nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában.

Arra a kérdésre, megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. A válaszadók 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, részben vagy egészben megtartaná őket.

A teljesen megtartók kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét – közölte az Edenred Magyarország.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy egyetértés mutatkozott az adókedvezményt elvesztő cafetéria-elemek bérbe építéséről: a válaszadók 53 százaléka sem az egyéb juttatásokat, 34 százaléka a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt sem integrálná a havi bérbe.

Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres, a legtöbben, a válaszadók harmada tanácstalan a kérdésben.

A SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny ellenére a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a juttatási formára, csupán 10 százalékuk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Egyelőre homályos a kép a béren kívüli juttatások jövőjéről, a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a szabályok januárral életbe lépő változásai miatt – írja közleményében az Edenred Magyarország.

Az Edenred vezető szerepet tölt be világviszonylatban a vállalatok, alkalmazottak és kereskedők közötti tranzakciós megoldások piacán, 2017-ben több mint 26 milliárd euró forgalmat generáló tevékenység 78 százaléka digitális formátumokon keresztül zajlott.

Az Euronexten jegyzett és a CAC Next 20 indexben szereplő Edenred 45 országban működik és közel 8000 alkalmazottat foglalkoztat. Magyarországon több ezer munkáltató és több százezer munkavállaló ismeri és használja naponta a cég termékeit és megoldásait.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.