A szakképzés megújítására tesznek javaslatot a gyáriparosok

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. szeptember 19.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a szakképzés megújításához, a tudásalapú innovatív gazdaság szakképzésének stratégiájához – mondta Futó Péter, a szervezet elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke ismertette: a német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét tekintették irányadónak a több mint két évig tartó munka során.

A szövetség elengedhetetlennek tartja a szakképzés átfogó megújítását, a jó gyakorlatok megtartásával – hangsúlyozta. Kiemelte: megközelítésük legfontosabb eleme, hogy motiválni szeretnék a családokat, a munkaadókat és az oktatási intézményekben dolgozókat.

A dokumentumot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, illetve a közelmúltban megalakult Szakképzési Innovációs Tanácshoz közölte az MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, a kormányzat nyitott a szakmai javaslatokra.

Gablini Gábor úgy fogalmazott: a meglévő rendszer toldozgatása nem alkalmas az új kihívások kezelésére, ezért az MGYOSZ komplex megoldást javasol.

A munkaadói szervezet indítványozza egyebek mellett, hogy az általános iskola elvégzésének feltétele egy országosan egységes alapkompetencia-vizsgán történő részvétel legyen, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét kell felmérni. A vizsga célja, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésbe csak olyanok kerülhessenek, akik nem funkcionális analfabéták és megfelelnek az előírt minimum követelményeknek.

Akik az alapkompetencia-vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, nekik szakképzésre felkészítő 1-2 éves áthidaló programokat indokolt szervezni. Az alelnök elmondta: a munkaerőhiány csökkentése miatt fontos, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás, a gyerekek ne essenek ki az iskolarendszerből.

Az új iskolaszerkezethez igazodva az MGYOSZ javasolja a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra történő felemelését.

Gablini Gábor a fontos új elemek közül kiemelte a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjat és tanulószerződéses juttatást, amit az állam és a munkaadók közösen adnának.

Az állami ösztöndíjprogram lényege, hogy a tanulók havi átlagos ösztöndíjalapjának összege a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a mindenkori nettó minimálbér 40 százalékának, a szakgimnáziumi tanulók esetében pedig 60 százalékának megfelelő, alanyi jogú, állami ösztöndíj legyen.

A tanulószerződéses juttatás a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál legalább a mindenkori minimálbér 60 százaléka, a szakgimnáziumi tanulóknál pedig legalább a minimálbér 40 százaléka lenne. Ezt az összeget a gazdálkodók saját erőforrásaikból fedeznék olyan módon, hogy ez a kiadás adó- és járulékterhet nem viselő juttatásnak minősülne.

Az MGYOSZ szerint a szakiskolai, a szakközépiskolai, valamint a szakgimnáziumi tanulók körében erősíteni kell a munkavállalói státuszt, a diákot a tanulószerződés megkötése után vehetné fel a szakképző intézmény.

Kiemelten fontosnak tartja a szövetség annak elérését, hogy a szakgimnáziumokban megszerezhető tudás legalább olyan arányban tegye lehetővé a felsőfokú intézményekbe való felvételt, mintha a fiatalok gimnáziumban végeztek volna.

A szakképzési programban részt vevő cégek motivációjának növelése érdekében az MGYOSZ javasolja, hogy a gyakorlati oktatók bérét, a jogszabályban előírt kötelező juttatásokat, valamint a szükséges eszközöket a szakképzési hozzájárulásból tudják finanszírozni. Az oktatók átlagfizetése érje el a minimálbér háromszorosát.

Az MGYOSZ javaslatai között szerepel a többi között csúcstechnológiai központok, független vizsga és kompetencia központok létrehozása, duális képzési tanácsok és irodák kialakítása, valamint a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozási rendszerének bevezetése.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.

Áprilisban negyedével nőtt az álláskeresők száma
2020. május 20.

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.