A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaszerződés a felek közös megegyezésével jön létre, ezért annak tartalma is csak közös megegyezéssel módosítható. A törvény azonban – a rugalmas foglalkoztatás érdekében – kivételesen lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen ne a munkaszerződés szerint foglalkoztassa a munkavállalót. Ilyenkor tehát a munkáltató egyoldalú utasítása alapján a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkakörben, munkahelyen, és/vagy munkáltatónál fog dolgozni. Ez egyrészt fontos eszköz a munkáltatók számára, másrészt csak szigorú törvényi korlátok mellett alkalmazható!


A korábbi szabályozás fogalomhasználata alapján átirányításnak nevezzük, amikor a munkavállaló átmenetileg más munkakörben dolgozik. Például, a raktáros munkavállalót arra utasítja a munkáltató, hogy két hétig az irattárban segédkezzen a selejtezésnél. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés.

Kiküldetésről akkor beszélhetünk, ha a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. Például, egy hétig a vidéki kollégák a fővárosi telephelyen vesznek részt továbbképzésen. Végül, a másik munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés a kirendelés.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lényege, hogy csak ideiglenes lehet. A munkakör, vagy munkahely tartós, határozatlan idejű megváltoztatására csak a munkaszerződés módosításával, a munkavállaló beleegyezésével van lehetőség. A törvény szerint ezért a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg.

A várható időtartamról a munkavállalót tájékoztatni kell. A törvény szerinti éves maximum naptári évre és teljes munkaidőre vonatkozik, így ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, azt arányosan kell alkalmazni. Az időbeli korlátot kollektív szerződés eltérően, a munkavállalóra hátrányosabban is meghatározhatja.

A munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás idejére a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ettől még járhat bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), csak az alapbér megőrzését garantálja a törvény.

Ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyben más helységben való munkavégzést is jelent, ez jelentős többletköltséget okozhat a munkavállalónak (pl. az utazás, szállás költségei). Természetesen ilyenkor is a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalónak megtérítse a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeket.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén fokozottan merül fel a méltányosság elvének fontossága, amely szerint a munkáltató utasítása nem járhat a munkavállaló aránytalan sérelemével. E körben figyelembe kell venni a munkavállaló személyi, családi körülményeit, egészségi állapotát, szakképzettségét, stb. Például, a nyugdíj előtt álló jogtanácsos nem kötelezhető arra, hogy két hétig az üzemeltetési osztályon dolgozzon takarítóként.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás „legextrémebb” esete a kirendelés. Ekkor a munkáltató személye változik meg átmenetileg. Míg kiküldetés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlása nem változik, kirendelés esetén munkavállaló ideiglenesen annak a munkáltatónak az irányítása, ellenőrzése alatt végez munkát, akihez kirendelték. Bármely két munkáltató megállapodhat abban, hogy az egyik ideiglenesen átengedi munkavállalóját a másik számára.

Tipikusan az azonos tulajdonosi körbe tartozó, cégcsoportként működő munkáltatók között fordul elő, de teljesen idegen cégek között is lehetséges. A két munkáltatónak célszerű pontosan megállapodni arról, a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket hogyan osztják meg egymás között a kirendelés idejére. Bár a törvény ezt egyértelműen nem tiltja, megítélésem szerint a kirendelő munkáltató a munkaerő átengedéséért külön díjazást nem kérhet, mivel erre csak a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére felhatalmazott kölcsönbeadók, vagy az iskolaszövetkezeti munkaviszony alapján, az iskolaszövetkezetek jogosultak.

Rodin-konferenciák, képzések

További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás után a munkavállalót a munkaszerződése szerint kell továbbfoglalkoztatni. A másik munkakörben, munkahelyen, vagy munkáltatónál eltöltött átmeneti időszak sokszor nem egyszerűen munkaszervezési okokból fontos. Olykor egyenesen a munkaviszony fenntartásához szükséges, ha a munkáltató átmeneti nehézségek (pl. megrendelés hiány) miatt egyébként nem tudná fenntartani a munkaviszonyt.

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható

A korábbi szabályozás fogalomhasználata alapján átirányításnak nevezzük, amikor a munkavállaló átmenetileg más munkakörben dolgozik. Például, a raktáros munkavállalót arra utasítja a munkáltató, hogy két hétig az irattárban segédkezzen a selejtezésnél. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés. Kiküldetésről akkor beszélhetünk, ha a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. Például, egy hétig a vidéki kollégák a fővárosi telephelyen vesznek részt továbbképzésen. Végül, a másik munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés a kirendelés.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lényege, hogy csak ideiglenes lehet. A munkakör, vagy munkahely tartós, határozatlan idejű megváltoztatására csak a munkaszerződés módosításával, a munkavállaló beleegyezésével van lehetőség. A törvény szerint ezért a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg. A várható időtartamról a munkavállalót tájékoztatni kell. A törvény szerinti éves maximum naptári évre és teljes munkaidőre vonatkozik, így ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, azt arányosan kell alkalmazni. Az időbeli korlátot kollektív szerződés eltérően, a munkavállalóra hátrányosabban is meghatározhatja.

A munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás idejére a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ettől még járhat bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), csak az alapbér megőrzését garantálja a törvény. Ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyben más helységben való munkavégzést is jelent, ez jelentős többletköltséget okozhat a munkavállalónak (pl. az utazás, szállás költségei). Természetesen ilyenkor is a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalónak megtérítse a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeket.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén fokozottan merül fel a méltányosság elvének fontossága, amely szerint a munkáltató utasítása nem járhat a munkavállaló aránytalan sérelemével. E körben figyelembe kell venni a munkavállaló személyi, családi körülményeit, egészségi állapotát, szakképzettségét, stb. Például, a nyugdíj előtt álló jogtanácsos nem kötelezhető arra, hogy két hétig az üzemeltetési osztályon dolgozzon takarítóként.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás „legextrémebb” esete a kirendelés. Ekkor a munkáltató személye változik meg átmenetileg. Míg kiküldetés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlása nem változik, kirendelés esetén munkavállaló ideiglenesen annak a munkáltatónak az irányítása, ellenőrzése alatt végez munkát, akihez kirendelték. Bármely két munkáltató megállapodhat abban, hogy az egyik ideiglenesen átengedi munkavállalóját a másik számára. Tipikusan az azonos tulajdonosi körbe tartozó, cégcsoportként működő munkáltatók között fordul elő, de teljesen idegen cégek között is lehetséges. A két munkáltatónak célszerű pontosan megállapodni arról, a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket hogyan osztják meg egymás között a kirendelés idejére. Bár a törvény ezt egyértelműen nem tiltja, megítélésem szerint a kirendelő munkáltató a munkaerő átengedéséért külön díjazást nem kérhet, mivel erre csak a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére felhatalmazott kölcsönbeadók, vagy az iskolaszövetkezeti munkaviszony alapján, az iskolaszövetkezetek jogosultak.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás után a munkavállalót a munkaszerződése szerint kell továbbfoglalkoztatni. A másik munkakörben, munkahelyen, vagy munkáltatónál eltöltött átmeneti időszak sokszor nem egyszerűen munkaszervezési okokból fontos. Olykor egyenesen a munkaviszony fenntartásához szükséges, ha a munkáltató átmeneti nehézségek (pl. megrendelés hiány) miatt egyébként nem tudná fenntartani a munkaviszonyt.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.