A munkaügyi bíráskodás rendszere
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020-ban történő megszűnésével a munkaügyi perekben a törvényszékek, mint munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A munkaügyi perek különös szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozza.
Mi minősül munkaügyi pernek?
Munkaügyi pernek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján létesített, továbbá a közalkalmazotti, a szolgálati, a közfoglalkoztatási, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses, a szakképzés során kötött szakképzési munkaszerződésből eredő, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő, a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó eljárás minősül [Pp. 508. § (1) bekezdés].
A fentieken túlmenően a Pp. 508. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a munkavállaló, a munkáltató, a szakszervezet és az üzemi tanács a munkaügyi perre vonatkozó különös szabályok szerint jogosult az Mt.-ből, kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényeit a munkaügyi bíróság előtt érvényesíteni. Munkaügyi perek tipikusan az elmaradt munkabér vagy egyéb juttatások megfizetése, a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és a kártérítés iránt indított ügyek. Fontos megjegyezni, hogy ha a peres felek az eljárás során változnának engedményezés, tartozásátvállalás, munkáltatói jogutódlás vagy a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján, az eljárás változatlanul munkaügyi pernek fog minősülni [Pp. 508. § (3) bekezdés].
Mely bíróságok járnak el a munkaügyi perekben?
A munkaügyi bíráskodás lényegében egy 2+1 lépcsős rendszer. Az első lépcsőfokon találhatók a törvényszékek, akik – ülnökök közreműködésével – elsőfokú munkaügyi bíróságként járnak el a munkaügyi perekben [Pp. 510. §]. A második lépcsőfokon található az ítélőtábla, amely abban az esetben jár el, ha az elsőfokon hozott ítélet ellen valamelyik (vagy mindegyik) fél fellebbezést nyújt be.
Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést az elsőfokú bíróságként eljáró törvényszékhez kell benyújtania a fellebbező félnek [Pp. 365. § (1) bekezdés]. Fontos, hogy fellebbezésre abban az esetben van lehetőség, ha az elsőfokú ítélet még nem emelkedett jogerőre, de a meghozott határozat minden esetben tartalmaz információt a fellebbezésre vonatkozóan, így az abban foglalt feltételek és határidők betartását kell figyelembe venni, ha valamelyik fél élni kíván ezzel a jogorvoslati lehetőséggel.
Mikor indítható felülvizsgálati eljárás?
Amennyiben az eljárás során valamelyik fél az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést tapasztal, úgy jogosult arra, hogy a másodfokú eljárás eredményeként született jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát kérje a Kúriától [Pp. 406. § (1) bekezdés].
Mik a munkaügyi perre vonatkozó speciális szabályok?
A munkaügyi perre vonatkozó különös szabályok jellemzően azt a célt szolgálják, hogy a bizonyos szempontból hátrányosabb helyzetben lévő munkavállaló perbeli helyzetét kedvezőbbé tegyék. Ilyen például a jogi képviselő nélküli eljárás lehetősége is. A polgári peres eljárásokban főszabály szerint kötelező a jogi képviselet, azonban a munkaügyi perekben nem, így a perben, a fellebbezési és perújítási eljárásban, valamint az ellenkérelmet előterjesztő fél számára a perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban a fél jogi képviselő nélkül is részt vehet [Pp. 514. § (2) bekezdés]. Ezzel a szabállyal lehetőséget teremt a jogalkotó arra, hogy a munkavállaló jogi képviselő meghatalmazása (és a jogi képviseleti költség megfizetése) nélkül is érvényesíthesse jogait a munkáltatójával szemben. Jogi képviselő nélküli eljárás esetén a keresetlevelet kizárólag az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni, amelynek kitöltésében az illetékes törvényszék ügyfélfogadási időben segítséget nyújt.
További specialitás, hogy a felperesnek lehetősége van arra, hogy a keresettől elálljon az eljárás bármely szakaszában és ehhez nincs szüksége az alperes hozzájárulására sem [Pp. 518. §].
A munkaügyi perben a bizonyítás kérdésköre is speciális, ugyanis a munkáltatónak kell bizonyítania a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát, az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és – bérvita esetén – a juttatás megfizetését [Pp. 522. §]. Ennek oka elsősorban az, hogy a munkáltatónak vannak pontos információi ezekről az adatokról, a munkavállalók jellemzően csak közvetetten vagy egyáltalán nem bírnak tudomással a munkáltatói dokumentumokkal, iratokkal kapcsolatban.
A munkavállalóra vonatkozó további kedvezmény, hogy ha a per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díja nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult, amely alapján a per egész tartamára és a végrehajtási eljárásra is költségmentesség illeti meg (munkavállalói költségkedvezmény) [Pp. 525. §]. A munkavállalói költségkedvezményre azok jogosultak, akiknek a távolléti díja nem éri el a keresetlevél benyújtását (vagy a munkaviszony megszűnését) megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. 2022-ben tehát a 2020-as adatokat kell figyelembe venni, ami 403 600 Ft átlagkeresetet jelent. Ez alapján idén költségmentes a munkaügyi per azok számára, akiknek távolléti díja legfeljebb 807 200 Ft [a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet].
