A munkavállalói preferenciák uralják a munkaerőpiacot


A munkavállalók 47 százaléka nem elégedett jelenlegi munkahelyével – derült ki a ManpowerGroup által készített országos felmérésből.

A magyar munkavállalók 59 százaléka, átlagosan 12,7 százalékos béremelést kapott az idei évben. A legnagyobb emelésről az élelmiszeripari és mezőgazdasági szektor dolgozói számoltak be. Nekik átlagosan 15,7 százalékkal nőtt a bérük.

Nagy átalakuláson ment keresztül a munkaerőpiac, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A HR trend megváltozott, a hangsúly a munkáltatók elvárásai felől eltolódott a munkavállalók preferenciái felé, amelyet tovább erősített a digitalizáció felgyorsulása. Így az infláció növekedésével az alapbér mellett egyre fontosabbá válik a rendszeres bérfejlesztés, különös tekintettel annak mértékére. Ez hívta életre a ManpowerGroup béremelés című felmérését, amely országos, reprezentatív kutatásban 1384 fő munkavállaló vett részt online.

Sokaknak nem emeltek

A legnagyobb arányban az autóipari dolgozók (69,41 százalék) részesültek fizetésemelésben, átlagosan 10,9 százalékkal többet visznek haza egy hónapban. A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeripar és mezőgazdaság ágazatban történt, ők 15,7 százalékkal kapnak többet. A legrosszabbul az építőipari dolgozók jártak, alig egyharmaduk (32,79 százalék) részesült bérfejlesztésben, illetve ők számoltak be a legcsekélyebb mértékű, 9,45 százalékos növekedésről.

A betöltött pozíciótól függetlenül kaptak emelést a magyar munkavállalók. A beosztott státuszban levők 62 százaléka, a közép- és felsővezetők 61 százaléka számolt be bérnövekedésről. További érdekesség, hogy a KKV szektorban tevékenykedők magasabb, 14,7 százalékos emelésben részesültek, mint a közép és nagyvállalati környezetben dolgozók, akik 12,5 százalékkal visznek többet haza.

Habár a megkérdezettek 3/5-e számolt be, átlagosan 12,7 százalékos bérnövekedésről, a magyar munkavállalók 39 százaléka a 9,5 százalékos infláció ellenére sem kapott idén fizetésemelést. „Az elégedettség tekintetében, a felmérés eredményei azonban árnyalják a képet. Habár magasabb (3,2) azok körében a munkahelyi elégedettség, akik kaptak emelést, mint azok körében, akik nem kaptak (2,95). Az eredményekből látszódik, hogy az elvártnál magasabb fizetésemelés nem társul egyértelműen nagyobb elégedettséggel. Ez is rámutat, hogy a munkavállalók igényei megváltoztak, a versenyképes fizetés mellett felértékelődtek az olyan tényezők, mint a rugalmasság, a képzés és a jólét” – magyarázza Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.

 A cafeteria segíthet

Azonban érdemes a vállalatoknak elgondolkodniuk, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a meglévő munkatársak megtartására, ugyanis a válaszadók csupán 52,88 százaléka elégedett jelenlegi munkahelyével. Tehát a munkavállalók közel fele nem igazán derűlátó a jelenlegi munkáltatójával kapcsolatosan.

Egyik lehetőség, a béren kívüli juttatás, amely továbbra is fontos eleme a motivációnak. A szellemi és fizikai munkavállalók között egy dologban tapasztalható lényegi különbség. Míg a fizikai munkát végzőknél továbbra is a cafeteria (49%) és a bónusz, jutalék (25 százalék) a két legvonzóbb extrajuttatási forma. Addig a szellemi munkát végzők körében a Cafeteria (30 százalék) és bónusz/ jutalék (29%) mellett megjelent a távmunka, rugalmas munkavégzés (19 százalék) lehetősége is.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Bemutatjuk a magáncsőd intézményét

Az eljárás legnagyobb előnye az lehet, hogy az adóst megvédi a kilakoltatástól, a magas végrehajtói költségektől, valamint a hitelezők versengéséből fakadó esetleges vagyonvesztéstől.

2022. június 29.

Folytatódott a hazai FinTech szektor térhódítása

Mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot.

2022. június 29.

Kevesebb lakás épül Budapesten

Budapesten 354 újépítésű lakásberuházás van folyamatban, amelyekben 28 ezer lakás épül, az Otthon Centrum júniusi felmérése szerint a projektek száma 16,5 százalékkal, a lakásoké pedig 12,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.