A munkavállalók 30 százaléka nem kapott plusz juttatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év első felében a magyar munkavállalók 30 százaléka nem kapott semmilyen, fizetésen kívüli juttatást, ez kissé alacsonyabb arány a tavaly júliusi 33 százaléknál – derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.


A Workania közleményében kiemeli, hogy pozíciószintek szerint vizsgálva a segédmunkások vannak a legrosszabb helyzetben: 52 százalékuk nem kap a fizetésén felül semmilyen juttatást, míg ez az arány a felső vezetőknél 13 százalék. Mindkét szinten enyhe javulás történt az elmúlt évhez képest, 2012-ben ugyanis a segédmunkásoknál 55, a felső vezetőknél pedig 16 százalék volt ez az arány.

A középvezetők körében a juttatás nélküliek aránya a tavalyi 24 százalékról idén 22 százalékra csökkent, míg egyáltalán nem kapott béren felüli juttatást a szakmunkások és a szolgáltatási szférában dolgozók 43 százaléka, a műszaki területen szakképzett dolgozók negyede, illetve az adminisztratív alkalmazottak 40 százaléka. Utóbbi csoportnál 4 százalékpontos növekedés történt 2012-höz képest.

Az összes dolgozót figyelembe véve idén is a legnépszerűbb juttatás az Erzsébet utalvány, hiszen minden harmadik dolgozó ezt kapja a munkaadójától. A második legnépszerűbb juttatási forma a Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártya: ebben a munkavállalók negyede részesül. A harmadik leggyakoribb céges juttatás a mobiltelefon, a felmérésben résztvevők 17 százaléka ezt jelölte meg.

A magyarországi munkavállalók több mint tíz százaléka kap még egészségpénztári támogatást (14 százalék), utazási bérletet (12 százalék), rugalmas munkaidőt (11 százalék), valamint meleg étkezési utalványt (10 százalék) munkaadójától. Az ingyenes italellátás a tavalyi 11 százalékról idén 7 százalékra csökkent – jelzi a Workania, hozzátéve, hogy a legritkább cafeteria elem például a sport- és kulturális juttatás (2 százalék), vagy a lakástámogatás (1,2 százalék).

A segédmunkásként dolgozók több mint negyede kap Erzsébet utalványt, az adminisztratív alkalmazottak és a szakmunkások esetében már 28, középvezetők és felső vezetők esetében 33, a műszaki területen szakképzett alkalmazottaknál pedig 37 százalék ez az arány.

SZÉP kártyában a segédmunkások csupán 7 százaléka részesül, ezen kívül még a egészségpénztári támogatás (9 százalék), a hideg- és meleg étkeztetés, valamint az utazási bérlet jelentős a maga 7 százalékos gyakoriságával.

Az adminisztratív dolgozók esetében a legnépszerűbb juttatások nagyobb arányban fordulnak elő: SZÉP kártyát 14 százalékuk kap, egészségpénztári támogatást 10, helyi utazási bérletet pedig 9 százalékuk.

A műszaki és technikai szakemberek 16 százaléka rugalmas munkaidőben dolgozik, 20 százalékuk mobiltelefont kap magáncélokra, 10 százalékuk céges notebook-ot is használ, de népszerű az utazási bérlet, valamint az egészségpénztár is.

Felső vezetők esetében a személygépkocsi már 38 százalékuknál megjelenik, a notebookot 41 százalék, a mobiltelefont pedig 58 százalék jelölte meg plusz juttatásként, de a rugalmas munkaidő is gyakori (30 százalék).

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.