A munkaviszony helyreállítása jogellenes megszüntetés után: anyagi következmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előző cikkünkben azt vizsgáltuk, milyen aggályokkal jár, hogy bizonyos esetekben a munkáltatónak kötelező tovább foglalkoztatni a munkavállalót a munkaviszony jogellenes megszüntetése után. Most azt tekintjük át, ilyen esetben milyen egyéb anyagi kompenzációkra tarthat igényt a munkavállaló. Számos jogcímen jöhetnek szóba igények, amelyek összeállításához a Kúria 3/2014.(III.31.) KMK véleménye is segítséget ad.

Mivel visszahelyezés esetén úgy kell tekinteni, mintha a jogviszony meg sem szűnt volna, a munkavállaló a megszüntetés és a visszahelyezés közötti köztes időre is jogosult elmaradt munkabérére, járandóságaira. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Fontos, hogy a munkaviszony helyreállítása esetén az elmaradt jövedelemként érvényesíthető igény nem korlátozott, az tehát meghaladhatja a munkavállaló 12 havi távolléti díját is.

A bírói gyakorlat az érvényesíthető egyéb elmaradt jövedelmet tágan értelmezi, és e körbe sorolja a jogviszonyra tekintettel járó cafetéria juttatásokat, utazási kedvezményt, vagy a részvényvásárlási lehetőséget is. E jogcímen követelhető a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem is, azaz minden, a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelem (például, a munkavállalót szerzői munkákra is rendszeresen felkérték munkaviszonyára tekintettel, de annak megszűnése után ezeket a megbízatásait is elvesztette). Az elmaradt jövedelemként érvényesíthető kár egyes elemeit a keresetben jogcímenként elkülönítve, összegszerűen kell meghatározni.

Az elmaradt jövedelem kapcsán fontos a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége. Eszerint az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. Például, ha a jogellenes megszüntetés után a munkavállaló újra elhelyezkedik, elmaradt jövedelemként csak az új állásában elért kereset és a korábbi jövedelme különbsége érvényesíthető.

Akkor sem illeti meg elmaradt munkabér a munkavállalót, ha bizonyíthatóan nem keresett újabb jövedelemszerzési lehetőséget. Erre utalhat, ha nem regisztrált álláskeresőként a munkaügyi központnál, vagy a regisztráció után nem működött együtt a hatósággal.

Meg kell téríteni a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló egyéb felmerült kárát is. Az egyéb felmerülő károk körébe tartozhatnak a biztosítási jogviszony megszűnésével elvesztett társadalombiztosítási ellátások, vagy ha a jogerős ítélet idejére megváltozott adószabályok miatt a munkavállaló kisebb nettó összeghez jut hozzá, mintha idő közben minden hónapban megkapta volna a bérét.

A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésével okozati összefüggésben keletkezett kárának valamennyi elemét a munkavállalónak kell bizonyítania. Ha azonban az egyes kárelemek összegszerűsége megfelelő okiratok, adatok hiányában a perben ésszerű határidőn belül nem tisztázható, a bíróság – munkavállalói bizonyítási indítvány esetén – a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok és rendelkezésére álló számítások szolgáltatására.

A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

Így ha a munkavállaló munkaviszonya a helyreállítás után megszűnik, a köztes időszakot is figyelembe kell venni a végkielégítés, vagy a felmondási idő számításánál. Szabadság viszont erre az időszakra nem jár, ezt ugyanis nem tekinti szabadságra jogosító időnek a törvény.

HR & Munkajog
Havonta megjelenő jogi szaklap, amely munkajoggal foglalkozók, munkaügyi és HR szakemberek számára nyújt segítséget. A lap nem csak nyomon követi a gyakran változó munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, adójogi, valamint társadalombiztosítási jogszabályok változásait, de értelmezi is azokat. Lapozzon bele májusi számunkba>>                                         Bővebb információk és megrendelés

A helyreállítás után a jogviszony folytonosságából ered az is, hogy a jogellenesnek bizonyult megszüntetéskor esetlegesen kifizetett végkielégítést az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének kiszámításánál le kell vonni.

Megkapja viszont végkielégítését a munkavállaló, ha a helyreállítás után végkielégítésre jogosító jogcímen ér véget a jogviszonya. Ahogy az előbb láttuk, ilyenkor a jogellenes megszüntetés és a helyreállítás közötti időtartamot is munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a végkielégítés megállapításánál.

---