A munkaviszony helyreállítása jogellenes megszüntetés után: anyagi következmények


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előző cikkünkben azt vizsgáltuk, milyen aggályokkal jár, hogy bizonyos esetekben a munkáltatónak kötelező tovább foglalkoztatni a munkavállalót a munkaviszony jogellenes megszüntetése után. Most azt tekintjük át, ilyen esetben milyen egyéb anyagi kompenzációkra tarthat igényt a munkavállaló. Számos jogcímen jöhetnek szóba igények, amelyek összeállításához a Kúria 3/2014.(III.31.) KMK véleménye is segítséget ad.


Mivel visszahelyezés esetén úgy kell tekinteni, mintha a jogviszony meg sem szűnt volna, a munkavállaló a megszüntetés és a visszahelyezés közötti köztes időre is jogosult elmaradt munkabérére, járandóságaira. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Fontos, hogy a munkaviszony helyreállítása esetén az elmaradt jövedelemként érvényesíthető igény nem korlátozott, az tehát meghaladhatja a munkavállaló 12 havi távolléti díját is.

A bírói gyakorlat az érvényesíthető egyéb elmaradt jövedelmet tágan értelmezi, és e körbe sorolja a jogviszonyra tekintettel járó cafetéria juttatásokat, utazási kedvezményt, vagy a részvényvásárlási lehetőséget is. E jogcímen követelhető a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem is, azaz minden, a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelem (például, a munkavállalót szerzői munkákra is rendszeresen felkérték munkaviszonyára tekintettel, de annak megszűnése után ezeket a megbízatásait is elvesztette). Az elmaradt jövedelemként érvényesíthető kár egyes elemeit a keresetben jogcímenként elkülönítve, összegszerűen kell meghatározni.

Az elmaradt jövedelem kapcsán fontos a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége. Eszerint az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. Például, ha a jogellenes megszüntetés után a munkavállaló újra elhelyezkedik, elmaradt jövedelemként csak az új állásában elért kereset és a korábbi jövedelme különbsége érvényesíthető.

Akkor sem illeti meg elmaradt munkabér a munkavállalót, ha bizonyíthatóan nem keresett újabb jövedelemszerzési lehetőséget. Erre utalhat, ha nem regisztrált álláskeresőként a munkaügyi központnál, vagy a regisztráció után nem működött együtt a hatósággal.

Meg kell téríteni a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló egyéb felmerült kárát is. Az egyéb felmerülő károk körébe tartozhatnak a biztosítási jogviszony megszűnésével elvesztett társadalombiztosítási ellátások, vagy ha a jogerős ítélet idejére megváltozott adószabályok miatt a munkavállaló kisebb nettó összeghez jut hozzá, mintha idő közben minden hónapban megkapta volna a bérét.

A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésével okozati összefüggésben keletkezett kárának valamennyi elemét a munkavállalónak kell bizonyítania. Ha azonban az egyes kárelemek összegszerűsége megfelelő okiratok, adatok hiányában a perben ésszerű határidőn belül nem tisztázható, a bíróság – munkavállalói bizonyítási indítvány esetén – a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok és rendelkezésére álló számítások szolgáltatására.

A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

Így ha a munkavállaló munkaviszonya a helyreállítás után megszűnik, a köztes időszakot is figyelembe kell venni a végkielégítés, vagy a felmondási idő számításánál. Szabadság viszont erre az időszakra nem jár, ezt ugyanis nem tekinti szabadságra jogosító időnek a törvény.

HR & Munkajog

Havonta megjelenő jogi szaklap, amely munkajoggal foglalkozók, munkaügyi és HR szakemberek számára nyújt segítséget.
A lap nem csak nyomon követi a gyakran változó munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, adójogi, valamint társadalombiztosítási jogszabályok változásait, de értelmezi is azokat.

Lapozzon bele májusi számunkba>>

                                        Bővebb információk és megrendelés

A helyreállítás után a jogviszony folytonosságából ered az is, hogy a jogellenesnek bizonyult megszüntetéskor esetlegesen kifizetett végkielégítést az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének kiszámításánál le kell vonni.

Megkapja viszont végkielégítését a munkavállaló, ha a helyreállítás után végkielégítésre jogosító jogcímen ér véget a jogviszonya. Ahogy az előbb láttuk, ilyenkor a jogellenes megszüntetés és a helyreállítás közötti időtartamot is munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a végkielégítés megállapításánál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.