A nyugdíjas tanárok továbbfoglalkoztatását javasolja a a Pedagógusok Szakszervezete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pályakezdők béremelése mellett a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának automatizmusával, illetve a végzős hallgatók bevonásával lehetne enyhíteni a pedagógushiányt – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az érdekképviselet hétfői budapesti tanévnyitó sajtótájékoztatóján.

Szabó Zsuzsa hangsúlyozta: a pedagógushiány különösen a kistelepülési iskolákat veszélyezteti, ezért is szükség volna egy szolgálatilakás-programra, valamint arra, hogy a nyugdíj után továbbdolgozó pedagógusoknak ne kelljen választaniuk a nyugdíj és a bér között.

Hozzátette: a nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megállapodtak arról, hogy szeptemberben, illetve októberben szakmai egyeztetést tartanak a tárcák és a szakszervezet.

Mint mondta, évek óta megoldatlan probléma az is, hogy a jogszabály a pedagógusok heti óraszámát 22 és 26 óra között határozza meg, így intézményenként eltérő időt dolgoznak a pedagógusok ugyanazért a bérért.

Továbbá egyre kevesebb a fiatal, mert a kezdő 200 ezer forintos bér nem elegendő arra, hogy a pályán tartsa a frissdiplomásokat – fűzte hozzá.

Arról is szólt, hogy a PSZ – korábbi döntésével ellentétben – részt kíván venni a Köznevelési Stratégiai Kerekasztal munkájában, és képviseltetik magukat a Szakképzési és Innovációs Tanácsban is.

Gosztonyi Gábor, az érdekképviselet alelnöke az Emmi által a pedagógusokhoz eljuttatott kérdőívvel kapcsolatban aggályosnak nevezte az internetes aktivitásra és az intézményekre vonatkozó kérdéseket. Az utóbbiakra adott válaszok alapján ugyanis egy-egy kistelepülési intézmény azonnal beazonosítható, így nem biztosított az anonimitás. Azt javasolják a tárcának, hogy vegye ki ezeket a kérdéseket a kérdőívből – mondta.

Totyik Tamás, a szakszervezet másik alelnöke arról beszélt, hogy a nemzeti alaptanterv (Nat) tervezete szerintük szembemegy az európai trendekkel.

Közölte: a tervezet alapján a tananyag nem hogy nem csökken, hanem egyes esetekben még bővül is. Továbbá növeli az esélyegyenlőtlenséget, mert ugyanannak a tanítását követeli meg a fővárosi elitiskolában, mint az ország legszegényebb járásában. Emellett az alsó tagozatban bevezetendő mindennapos művészeti nevelés tovább szűkíti a gyermekek szabadidejét.

Totyik Tamás súlyos gondnak nevezte, hogy a szakközépiskolák tanterve nem látott napvilágot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.