Csökkent a munkanélküliségi ráta az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az euróövezetben tíz éve a legalacsonyabb szinten stagnált júliusban a munkanélküliségi ráta, az EU-ban pedig tovább csökkent az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett kimutatása alapján. Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban.

Az euróövezet 19 tagállamában júliusban az előző havival megegyező 8,2 százalékos munkanélküliségi ráta alakult ki, 2008 novembere óta a legalacsonyabb. Egy évvel ezelőtt, 2017 júliusában 9,1 százalék volt az euróövezeti munkanélküliségi ráta.

Az EU 28 tagállamában 6,8 százalékra, 2008 áprilisa óta a legalacsonyabbra csökkent júliusban a munkanélküliségi ráta az előző havi 6,9 százalékról. Egy évvel korábban, 7,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta az EU-ban.

Júliusban 16,823 millióan voltak munka nélkül az EU-ban, ebből 13,381 millióan az euróövezetben. Az előző havihoz képest az EU-ban 82 ezerrel, az euróövezetben pedig 73 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Júliusban az Európai Unióban 1,949 millióan, az euróövezetben pedig 1,368 millióan kevesebben voltak munka nélkül, mint egy évvel korábban.

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát júliusban a Cseh Köztársaságban regisztrálták, 2,3 százalékost. Németországban 3,4 százalék, Lengyelországban 3,5 százalék, és a rangsorban negyedik Magyarországon 3,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta júliusban.

A legmagasabb munkanélküliségi rátát Görögországban regisztrálták, 19,5 százalékost (májusi adat), illetve Spanyolországban 15,1 százalékost.

Az egy évvel korábbihoz képest minden uniós tagállamban csökkent a munkanélküliségi ráta júliusban. A legnagyobb mértékben, 10,7 százalékról 7,7 százalékra Cipruson, 21,7 százalékról 19,5 százalékra (májusi adatok) Görögországban, valamint 8,9 százalékról 6,8 százalékra Portugáliában, illetve 10,9 százalékról 8,8 százalékra Horvátországban.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.

2022. december 1.

Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon

Hozzáadott értéket teremt és üzleti szempontból is előremutató, ha egy vállalat stratégiai szintre emeli a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók integrációját a szervezetbe – ez volt az egyik tanulsága a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A megváltozott munkaképességű munkavállalók hatékony foglalkoztatása című konferenciájának. A kormányzat, a szakma és nagyvállalatok részvételével tartott eseményen az is kiderült, hogy a gazdasági szereplők nyitottságnak és a kormányzati ösztönzőknek köszönhetően 2010-hez képest 140%-kal több MMK munkavállaló talál munkát, miközben még akár 64-65 ezer ilyen típusú munkahely lehet a cégeknél.