A Ptk. elemei a munkajogi kárfelelősségben

Szerző: Kártyás Gábor
Dátum: 2014. augusztus 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán!


A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán!

A kárfelelősség kapcsán a Munka Törvénykönyve (Mt.) a következő, lakonikus tömörségű mondattal utal az alkalmazandó polgári jogi szabályokra: a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518–534. §-a szabályait kell alkalmazni. Az „egyebekben” szó szerepeltetése arra utal, hogy minden olyan kérdésben, amelyet az Mt. nem szabályoz külön, a Ptk. az irányadó. Az Mt. tehát speciális a Ptk.-hoz, mint általános szabályhoz képest. Így a felhívott Ptk. szabályok közül nem kell alkalmazni a munkáltatói kárfelelősségre azokat, amelyeket az Mt. eltérően rendez.

Ezt a rendező elvet azonban nem is olyan egyszerű végigkövetni, ha elolvassuk a Ptk. vonatkozó előírásait. Számos olyan szabály van ugyanis, amelyek szó szerint megtalálhatóak az Mt.-ben is, míg másokat eltérően rendez a munkajog, végül, egyes szabályoknál kérdéses, vajon érdemben eltérőek-e a munkajogi megfelelőiktől, ezáltal kell-e őket alkalmazni a munkaviszonyban is.

Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek

A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról.

További információ és megrendelés >>

Értelmezési gondot nem okoz, amikor a két törvény azonos előírást tartalmaz, csak éppen felesleges volt az utaló szabályba olyan Ptk. rendelkezéseket is belefoglalni, amelyeket az Mt. is kimond. Ilyen például a kárfelelősség alól különös méltányosságból való bírósági mentesítés, a kártérítési járadék megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó szabály, vagy az általános kártérítés.

Az Mt. eltérő rendelkezései miatt biztosan nem kell alkalmazni a Ptk. következő szabályait, noha az utaló szabály ezeket is felhívja. A munkáltató kárfelelőssége objektív, ezért itt a felelősség jogalapjára és a kimentésre vonatkozó általános szabály nyilvánvalóan nem alkalmazható (Ptk. 6:519. §). Hasonlóan, a károsulti közrehatás esetén a kármegosztás arányára vonatkozó szabályt is félre kell tenni, hiszen ezt a Ptk. elsősorban a felróhatóság arányában állapítja meg, ami nem értelmezhető a munkáltató objektív felelőssége mellett [Ptk. 6:525. § (2) bek.]. A munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó Mt.-beli szabályok relatív diszpozitívak, azoktól tehát mind kollektív szerződés, mind munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ez azt is jelenti, hogy a munkaviszonyban nincs mód a munkáltatói károkozásért való felelősség korlátozására vagy kizárására sem. Ugyanakkor a munkavállalói kárfelelősség esetén a munkavállalói felelősség Ptk. szerinti korlátozása vagy kizárása a munkavállaló javára szóló eltérésnek minősül, ezért lehetséges (Ptk. 6:526. §).

 

 

A munkavállalói kárfelelősség mértéke enyhe gondatlanság esetén négyhavi távolléti díjban maximalizált, amelyet kollektív szerződés nyolc havi távolléti díjra emelhet. Ebből eredően a munkavállalói kárfelelősségre nem alkalmazható a teljes kárfelelősséget kimondó Ptk. szabály [Ptk. 6:522. § (1) bek.]. Míg a Ptk. szerint többek közös károkozása esetén a károkozók felelőssége a károsulttal szemben egyetemleges, az Mt. a több munkavállaló által együttesen okozott kárért a vétkesség, illetve a közrehatás arányában állapítja meg a felelősséget. Egyetemleges kötelezésnek csak szándékos károkozásnál van helye. Ezért a Ptk. 6:524. § (1) bekezdése a munkavállaló kárfelelősségre nem lehet irányadó.

Kérdéses az előreláthatóság polgári jogi szabályának alkalmazhatósága. Eszerint nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, ezért azt nem is kell megtéríteni, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia (Ptk. 6:521. §). A munkajogi szabályok ezzel szemben azt már nem követelik meg, hogy az előre nem látott kárt nem is kellett volna előre látnia a károkozónak. A két törvény egymáshoz való viszonyát meghatározó szabályokból nem világos, hogy az „egyebekben” alkalmazandó Ptk.-beli szakasz többletkívánalma irányadó e a munkaviszonyban is. Hasonló dilemma vethető fel a károsulti közrehatásra vonatkozó 6:525. § kapcsán. Míg az Mt. csak kárenyhítési kötelezettségről beszél, addig a Ptk. a károsult kármegelőzési és kárelhárítási kötelezettségét is nevesíti, kimondva, hogy az e kötelezettségek felróható megszegéséből eredő kárt nem kell megtéríteni. Vajon a „szigorúbb” polgári jogi kötelezettséget meg kell követelni a munkaviszonyban is, vagy az Mt. tömörebb megfogalmazású szabálya ezt kizárja?

Az Mt. által alkalmazni rendelt 17 Ptk. szakasz közül egyesek tehát biztosan nem alkalmazhatóak a munkaviszonyban, mások viszont szó szerint megegyeznek az Mt. előírásaival. A fennmaradó rendelkezések közül pedig nem egy olyan van, amelyről nem dönthető el egyértelműen, vajon általános szabályként követni kell-e a munkajogban is, vagy ezt az Mt. kizárja. Tekintettel arra, hogy a munkaügyi perek között a kártérítési ügyek adják a második legtöbb eljárást, a kérdés egyértelmű rendezésére lett volna szükség, akár bekezdésenként megjelölve egy utaló szabályban, akár szó szerint átvéve az Mt. szövegébe az alkalmazandó szakaszokat.

PTE – Jogi szakokleveles munkaügyi auditor képzés

A képzés komplex ismereteket nyújt a foglalkoztatás keretében felmerülő munkáltatói munkajogi kötelezettségek teljesítésének minden aspektusáról, valamint ezek ellenőrzésének metodikájáról.

Főbb tárgyak:

Munkaügyi ellenőrzés; Adójog, Tb jog;

Emberi erőforrás management és munkajog; Munkaügyi audit

Képzési idő: 3 félév (levelező rendszerű)

Képzés helye: Budapest (PTE ÁJK kihelyezett képzés)

A képzésről minden további információt megtalál ide kattintva.


Kapcsolódó cikkek:


Nagyobb minimálbér-emelést szorgalmaz a MASZSZ
2019. szeptember 18.

Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség , Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását.

Szamuráj a főkönyvelő székében
2019. szeptember 18.

A japán gondolkodásmód adaptálása a megoldás, ha a cég a veszteségeit szeretné csökkenteni? Könnyen meglehet! Lean filozófia, Kaizen költségszámítás – ismerkedjünk meg ezekkel!

Kétszáz új munkahely Pécsen
2019. szeptember 17.

Átadták a német tulajdonú Honsa Kft. közel kétmilliárd forintos beruházással megépült új gyártó- és raktárcsarnokát kedden Pécsett. A csarnok a vállalat összesen 3,2 milliárd forintos, 766 millió forintos kormányzati támogatást élvező kapacitásbővítési beruházásának részét képezi.

Szakszervezeti tag az állományban
2019. szeptember 17.

A szakszervezeti tag munkavállalók foglalkoztatása együtt jár néhány, egyébként nem irányadó munkáltatói kötelezettséggel.