A rosszul fizetett ágazatokban nőttek leginkább a bérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legrosszabbul fizetett és a legnagyobb hiánnyal küzdő területeken volt idén a legmagasabb a bérnövekedés az elmúlt évekhez képest, de a fizetések még mindig messze elmaradnak a húzóágazatoktól – derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu online kutatásából. 


A Workania az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ismerteti: a bérek a szociális ellátás területén az egy évvel ezelőtti 175 ezer forintos átlaghoz képest 25 százalékkal nőttek. A vendéglátóiparban 18 százalékkal, a szálláshelyeken és az építőiparban 16 százalékkal, a fafeldolgozás és bútorgyártásban 19 százalékkal, a közlekedés és logisztika területén 16 százalékkal, a postai és futárszolgáltatóknál, valamint a kiskereskedelemben átlagosan 15 százalékkal lehet idén többet keresni, mint tavaly. 

A felmérés szerint a legmagasabbak a magyar átlagbérek az információs technológiák, programozás és internetes portálok területén, az ilyen cégeknél dolgozók átlagosan bruttó 470 ezer forintot keresnek. A második helyen a tanácsadó és konzultációs cégek állnak 450 ezer forintos átlagbérrel, míg a telekommunikáció és távközlés területén átlagosan 440 ezer forintot fizetnek a dolgozóknak. Havi bruttó 400 ezer forint felett keresnek a bankoknál, biztosítóknál, egyéb pénzügyi vállalatoknál valamint a kutatás-fejlesztés területén. A 10 legjobban fizetett iparág közé bekerült még az autó- és járműgyártás, a papírtermékek gyártása, a vegyi- és gyógyszeripar, valamint az energetika. 

 

A legrosszabbul fizetett területek között pedig éppen azok vannak, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány. A vendéglátóiparban havi bruttó 200 ezer forint az átlagbér, a szociális ellátásban 216 ezer, a szállodaiparban valamint a postai és futárszolgálatok területén 240 ezer forint. Az iskolákban átlagosan 245 ezer forintot fizetnek, a kórházakban 250 ezret, a kiskereskedelemben pedig 280 ezret. A szintén nagy munkaerőhiánnyal küzdő feldolgozóipar (340 ezer forint), az építőipar (315 ezer forint) és a logisztika (312 ezer forint) a középmezőnyben helyezkedik el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.