A távolléti díjnövekmények megállapítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előző cikkünkben áttekintettük a távolléti díj növekményei megállapításának elméleti alapjait. Most szeretnénk megmutatni, hogy a gyakorlat során ez hogyan működik.


Amikor a 30%-os műszakpótlék és a 15%-os bérpótlék okán kell vizsgálni a növekményeket

Abban az esetben, ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórái számának a 30%-át eléri a ténylegesen 30%-os műszakpótlékra és 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosító órák száma, akkor az irányadó időszakban megszerzett pótlékokat növekményként kell figyelembe venni olyan módon, hogy a megszerzett pótlékok összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó díjnövekményt.

Ha már túlléptünk azon, hogy az irányadó időszakot megállapítjuk, akkor az irányadó időszak munkaidő-beosztásokat kell elővenni az érintett időszakra vonatkozóan.

Tegyük fel, hogy ez most 6 hónap:

  • A munkavállaló 08.10-08.14-ig szabadságon van. A munkavállaló napi munkaideje 8 óra.
  • Az irányadó időszak: 02.01-07.31-ig tart.
  • A munkaidő-beosztás szerinti munkaidő: 1044 óra.
  • A munkaidő-beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák száma: 1044 óra.
  • A ténylegesen műszakpótlékra jogosító órák száma: 482 óra (ez az óraszám tartalmazhatja a 15%-os bérpótlék és a 30%-os műszakpótlékos órákat is).
  • A figyelembe vehető pótlékok együttes összege: 94.600.- Ft.

Számítás

A növekményre való jogosultság meghatározása: 1044 x 0,3 = 313,2 óra  < 482 pótlékos óra

Tehát ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-át eléri a ténylegesen műszakpótlékra, vagy bérpótlékra jogosító órák száma, akkor a megszerzett bérpótlék összegét növekményként vehetjük figyelembe.

Az órára járó növekmény meghatározása: 94.600.- Ft / 1044 óra = 90,61 Ft az egy órára járó növekmény!

Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:

90,61 x 5 nap x 8 óra = 3624.- Ft növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.

Amikor a vasárnapi pótlék okán kell vizsgálódni

Ha az irányadó időszak vasárnapjainak az egyharmadában munkát végzett a munkavállaló, és eközben vasárnapi pótlékra is jogosult volt, akkor az irányadó időszakban megszerzett vasárnapi pótlék együttes összegét távolléti díjnövekményként kell figyelembe venni úgy, hogy e pótlék összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó növekményt a vasárnapi pótlék kapcsán.

A fenti munkavállaló adatait használva megállapítjuk a jogosultságot:

Tegyük fel, hogy az irányadó időszakban összesen 24 vasárnap volt. A 24 vasárnapból, 9 vasárnapon kellett munkát végeznie és a munka törvénykönyve értelmében vasárnapi pótlékra is jogosult volt. Ebből adódóan tökéletesen megfelel a növekmény megállapításához szükséges követelményekkel a munkavállaló.  A megszerzett vasárnapi pótlék összege:  25.000.- Ft.

Számítás

25.000.- Ft / 1044 óra = 23,95.- Ft az egy órára járó növekmény összege a vasárnapok miatt.

Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:

23,95.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 958.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.

Amikor a készenlét és az ügyelet befolyásolja a növekményt

Amennyiben az irányadó időszakban az elrendelt készenléti és ügyeleti órák száma az irányadó időszak átlagában eléri a havi 96 órát, akkor az irányadó időszakban megszerzett készenléti és ügyeleti pótlék összege távolléti díjnövekményként fog megjelenni úgy, hogy a pótlékok együttes összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg a készenlét és az ügyelet okán az egy órára járó növekményt.

Kiemeli a jogszabály az elrendelt óraszámot, tehát, ha az ügyelet, vagy a készenlét alatt munkára vettük igénybe a munkavállalót, akkor az nem befolyásolja a ténylegesen elrendelt óraszámot, így a jogosultság megállapításánál az elrendelt órák számával kell kalkulálnunk.

Továbbra is használva az eddigi példát, az információ-halmaz kiegészül az alábbi pontokkal: 

Az irányadó időszakban a munkavállaló 640 órában állt a munkáltató rendelkezésére összesen, amely óraszám tartalmazza a készenléti és ügyeleti óraszámokat is.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

A jogosultság megállapítása:

640 óra / osztva az irányadó időszak hónapjainak számával, ami esetünkben 6 hónap = 106,67 óra
Tehát az irányadó időszak átlagában elérte a készenléti és ügyeleti óraszám a 96 órát, így a megszerzett készenléti és ügyeleti pótlékot növekményként kell figyelembe venni.

A megszerzett pótlékok összege: 55.000.- Ft

Számítás

55.000.- Ft / 1044 óra = 52,68 Ft az az egy órára járó növekmény összege a készenléti és az ügyeleti órák miatt.

Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:

52,68.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 2.107.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.

Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy mind a három növekménnyel számolnunk kell így három tétel is növelheti a távolléti díjat.

A következő cikkben az óraszámok göngyölését mutatjuk be.

A cikk írója Barabás Miklós társadalombiztosítási szakember, közgazdász TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft., a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

 

 

Amikor a 30%-os műszakpótlék és a 15%-os bérpótlék okán kell vizsgálni a növekményeket

Abban az esetben, ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórái számának a 30%-át eléri a ténylegesen 30%-os műszakpótlékra és 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosító órák száma, akkor az irányadó időszakban megszerzett pótlékokat növekményként kell figyelembe venni olyan módon, hogy a megszerzett pótlékok összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó díjnövekményt.

Ha már túlléptünk azon, hogy az irányadó időszakot megállapítjuk, akkor az irányadó időszak munkaidő-beosztásokat kell elővenni az érintett időszakra vonatkozóan.

Tegyük fel, hogy ez most 6 hónap:

  • A munkavállaló 08.10-08.14-ig szabadságon van. A munkavállaló napi munkaideje 8 óra.
  • Az irányadó időszak: 02.01-07.31-ig tart.
  • A munkaidő-beosztás szerinti munkaidő: 1044 óra.
  • A munkaidő-beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák száma: 1044 óra.
  • A ténylegesen műszakpótlékra jogosító órák száma: 482 óra (ez az óraszám tartalmazhatja a 15%-os bérpótlék és a 30%-os műszakpótlékos órákat is).
  • A figyelembe vehető pótlékok együttes összege: 94.600.- Ft.

Számítás

A növekményre való jogosultság meghatározása: 1044 x 0,3 = 313,2 óra  < 482 pótlékos óra

Tehát ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-át eléri a ténylegesen műszakpótlékra, vagy bérpótlékra jogosító órák száma, akkor a megszerzett bérpótlék összegét növekményként vehetjük figyelembe.

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Az órára járó növekmény meghatározása: 94.600.- Ft / 1044 óra = 90,61 Ft az egy órára járó növekmény!

Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:

90,61 x 5 nap x 8 óra = 3624.- Ft növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.

Amikor a vasárnapi pótlék okán kell vizsgálódni

Ha az irányadó időszak vasárnapjainak az egyharmadában munkát végzett a munkavállaló, és eközben vasárnapi pótlékra is jogosult volt, akkor az irányadó időszakban megszerzett vasárnapi pótlék együttes összegét távolléti díjnövekményként kell figyelembe venni úgy, hogy e pótlék összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó növekményt a vasárnapi pótlék kapcsán.

A fenti munkavállaló adatait használva megállapítjuk a jogosultságot:

Tegyük fel, hogy az irányadó időszakban összesen 24 vasárnap volt. A 24 vasárnapból, 9 vasárnapon kellett munkát végeznie és a munka törvénykönyve értelmében vasárnapi pótlékra is jogosult volt. Ebből adódóan tökéletesen megfelel a növekmény megállapításához szükséges követelményekkel a munkavállaló.  A megszerzett vasárnapi pótlék összege:  25.000.- Ft.

Számítás

25.000.- Ft / 1044 óra = 23,95.- Ft az egy órára járó növekmény összege a vasárnapok miatt.

Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:

23,95.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 958.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.

Amikor a készenlét és az ügyelet befolyásolja a növekményt

Amennyiben az irányadó időszakban az elrendelt készenléti és ügyeleti órák száma az irányadó időszak átlagában eléri a havi 96 órát, akkor az irányadó időszakban megszerzett készenléti és ügyeleti pótlék összege távolléti díjnövekményként fog megjelenni úgy, hogy a pótlékok együttes összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg a készenlét és az ügyelet okán az egy órára járó növekményt.

Kiemeli a jogszabály az elrendelt óraszámot, tehát, ha az ügyelet, vagy a készenlét alatt munkára vettük igénybe a munkavállalót, akkor az nem befolyásolja a ténylegesen elrendelt óraszámot, így a jogosultság megállapításánál az elrendelt órák számával kell kalkulálnunk.

Továbbra is használva az eddigi példát, az információ-halmaz kiegészül az alábbi pontokkal: 

Az irányadó időszakban a munkavállaló 640 órában állt a munkáltató rendelkezésére összesen, amely óraszám tartalmazza a készenléti és ügyeleti óraszámokat is.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

A jogosultság megállapítása:

640 óra / osztva az irányadó időszak hónapjainak számával, ami esetünkben 6 hónap = 106,67 óra
Tehát az irányadó időszak átlagában elérte a készenléti és ügyeleti óraszám a 96 órát, így a megszerzett készenléti és ügyeleti pótlékot növekményként kell figyelembe venni.

A megszerzett pótlékok összege: 55.000.- Ft

Számítás

55.000.- Ft / 1044 óra = 52,68 Ft az az egy órára járó növekmény összege a készenléti és az ügyeleti órák miatt.

Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva:

52,68.- Ft. x 5 nap x 8 óra = 2.107.- Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.

Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy mind a három növekménnyel számolnunk kell így három tétel is növelheti a távolléti díjat.

A következő cikkben az óraszámok göngyölését mutatjuk be.

A cikk írója Barabás Miklós társadalombiztosítási szakember, közgazdász TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft., a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.