A többségnek több bruttó jutott tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó keresetek átlagosan 3 százalékkal kúsztak feljebb 2014-ben. Az egyes ágazatokban rendre nőttek a fizetések, kivéve az amúgy is leggyengébben fizetett egészségügyi és szociális ellátást, ahol 5,4 százalékkal tovább apadt a járandóság. Az InfoTandem heti infografikája.
 


A pénzügyi és biztosítási ágazatban teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete tavaly 3,4-szer volt magasabb, mint az egészségügyi és szociális ellátás alkalmazottaié: míg előbbiek 485,2 ezer forintot, addig utóbbiak csupán 143,1 ezret kerestek egy hónapban. A legjobban fizetett gazdasági ághoz tartozók így több mint dupláját kapták a 237,7 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnak, míg a sereghajtónak számítók alig a 60 százalékát, ráadásul még csökkent is a járandóságuk 2013-hoz képest. Egyébiránt a szóban forgó összevont kategórián belül a szociális ellátásban munkát vállalók helyzete az igazán drámai, ahol a bruttó átlagkereset alig 105,4 ezer forintra jön ki. Az egészségügyi ellátásban dolgozóké ennek több mint a duplája, 216,0 ezer forint, ám még ez is jócskán átlag alatti.

A Központi Statisztikai Hivatal friss összesítései a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. E szerint a bruttó átlagkereset 2014-ben 3 százalékkal kúszott feljebb, hasonlóan a nettó átlaghoz, amely így (családi kedvezmény nélkül számítva) 155,7 ezer forintra nőtt.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája

2015. március 26-27.

A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba.

Előadók:

dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné

További részletek >>

A bruttó átlagot tekintve az ágazatok közül szintén erősnek számít az információ és kommunikáció szektor, illetve az energetika, egyaránt 400 ezer fölötti havi juttatással. Ezt követően egy elég nagy szakadék tátong (a nagyobb ágazatok közül a 300 ezres sávban egyedül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység található, 345,0 ezer forinttal); a szektorok zöme az átlag közelében szóródik. A gyengén jövedelmező sávban az építőipar, az agrárium, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás dolgozóinak egyaránt be kell érniük 200 ezer alatti bruttóval.

Az összevont kategóriák közül az ipar 257,7 ezret, a feldolgozóipar 252,9 ezret mondhat magáénak. Utóbbin belül messze kiemelkedik a kőolaj-feldolgozás, 624,4 ezer forinttal, míg a sor végén a ruházati ipar kullog, 153,3 ezerrel. Az egyik húzóágazatnak számító járműgyártásban dolgozók negyedével keresnek többet a nemzetgazdasági átlagnál, a maguk 299,7 ezres bruttójával.

Az országos átlagot adó három nagy foglalkoztatási csoport közül a vállalkozásoknál lévők 252,7 ezer, a költségvetési intézmények alkalmazottai 209,7 ezer, a nonprofit szervezetek munkatársai pedig 212,6 ezer forintért dolgoztak egy átlagos hónapban az elmúlt évben.

A pénzügyi és biztosítási ágazatban teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete tavaly 3,4-szer volt magasabb, mint az egészségügyi és szociális ellátás alkalmazottaié: míg előbbiek 485,2 ezer forintot, addig utóbbiak csupán 143,1 ezret kerestek egy hónapban. A legjobban fizetett gazdasági ághoz tartozók így több mint dupláját kapták a 237,7 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnak, míg a sereghajtónak számítók alig a 60 százalékát, ráadásul még csökkent is a járandóságuk 2013-hoz képest. Egyébiránt a szóban forgó összevont kategórián belül a szociális ellátásban munkát vállalók helyzete az igazán drámai, ahol a bruttó átlagkereset alig 105,4 ezer forintra jön ki. Az egészségügyi ellátásban dolgozóké ennek több mint a duplája, 216,0 ezer forint, ám még ez is jócskán átlag alatti.

A Központi Statisztikai Hivatal friss összesítései a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. E szerint a bruttó átlagkereset 2014-ben 3 százalékkal kúszott feljebb, hasonlóan a nettó átlaghoz, amely így (családi kedvezmény nélkül számítva) 155,7 ezer forintra nőtt.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája

2015. március 26-27.

A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba.

Előadók:

dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné

További részletek >>

A bruttó átlagot tekintve az ágazatok közül szintén erősnek számít az információ és kommunikáció szektor, illetve az energetika, egyaránt 400 ezer fölötti havi juttatással. Ezt követően egy elég nagy szakadék tátong (a nagyobb ágazatok közül a 300 ezres sávban egyedül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység található, 345,0 ezer forinttal); a szektorok zöme az átlag közelében szóródik. A gyengén jövedelmező sávban az építőipar, az agrárium, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás dolgozóinak egyaránt be kell érniük 200 ezer alatti bruttóval.

Az összevont kategóriák közül az ipar 257,7 ezret, a feldolgozóipar 252,9 ezret mondhat magáénak. Utóbbin belül messze kiemelkedik a kőolaj-feldolgozás, 624,4 ezer forinttal, míg a sor végén a ruházati ipar kullog, 153,3 ezerrel. Az egyik húzóágazatnak számító járműgyártásban dolgozók negyedével keresnek többet a nemzetgazdasági átlagnál, a maguk 299,7 ezres bruttójával.

Az országos átlagot adó három nagy foglalkoztatási csoport közül a vállalkozásoknál lévők 252,7 ezer, a költségvetési intézmények alkalmazottai 209,7 ezer, a nonprofit szervezetek munkatársai pedig 212,6 ezer forintért dolgoztak egy átlagos hónapban az elmúlt évben.



Kapcsolódó cikkek

2021. július 28.

Júniusban négy százalékos volt a munkanélküliség

Júniusban 47 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz mérve, az előző hónaphoz képest – a hibahatáron belül – 4 ezerrel nőtt. A munkanélküliek átlagos havi létszáma 193 ezer  volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra csökkent – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2021. július 27.

Új szabályok a távmunkánál

A július 3-ai hatállyal módosított kormányrendelet előírja, hogy megállapodás nélkül a munkavállaló az irodában vagy telephelyen az adott évben legfeljebb a munkanapok egyharmad részében végezhet munkát, a többi napon a távmunkavégzés helyén köteles dolgozni. Szintén lényeges változás, hogy nemcsak a számítástechnikai eszközzel otthonról dolgozókat lehet „távmunkásnak” tekinteni, hanem azokat is például, akik a telephelyen kívül alkatrészt szerelnek össze vagy az otthonukban ruhát varrnak – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

2021. július 27.

Otthoni munkavégzés bedolgozói munkaviszonyban

Habár az otthoni munkavégzés leggyakrabban előforduló változata a távmunkavégzés vagy a home office, bedolgozói munkaviszony keretében is lehetőség van az otthoni, nyugodtabb körülmények közötti feladatellátásra.