A túlmunka tartja fönn az egészségügyet?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem elég a létszám a biztonságos betegellátáshoz, de a betegek ezt a személyzet túlmunkája nem érzékelik – derült ki egy felmérésből.


Elméletileg már nem lenne garantálható a betegbiztonság, a gyakorlatban is csak azért működik, mert az orvosok és szakdolgozók „a hátukon viszik” az ellátást – derült ki a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) és a Szinapszis közvélemény-kutató cég közös, betegbiztonságra irányuló reprezentatív felméréséből.

A csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon ismertetett kutatás szerint a megkérdezett betegek az elmúlt négy évben sem javulást, sem romlást nem tapasztaltak az ellátás során, a nagy többség azonban alapvetően rossznak ítéli meg a működést és a teljesítményt.

A háromszáz orvos és ötszáz beteg megkérdezésén alapuló online felmérést ismertetve Dénes Tamás, a szövetség elnöke elmondta, a humánerőforrás a kritikus pont az ellátásban, nincs megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, de a betegek ezt nem érzékelik. Mindazonáltal a megkérdezett orvosok úgy nyilatkoztak, hogy a létszámhiány miatt a legutóbbi betegellátás során veszélyben voltak a betegek.

Az elnök véleménye szerint az ellátás csak azért működik, mert az orvosok és a szakdolgozók az előírtnál kétszer-háromszor többet dolgoznak; a megkérdezett betegek nagyjából fele nyilatkozott úgy, hogy biztonságban érezte magát legutóbbi ellátásánál.

Dénes Tamás úgy fogalmazott, az igaz, hogy több száz milliárd forintot tett a kormányzat „a falakba”, tehát javított az infrastruktúrán, újított meg egészségügyi intézményeket, azonban félő, hogy nem lesz, aki ezekben ellássa a beteget – tette hozzá.

A megkérdezett betegek felkészültnek tartják az orvosokat, jó szakembernek tekintik őket, de már a laikusok is érzékelik, hogy kevesen vannak az őket ellátó szakemberek. A felmérésben a többség úgy nyilatkozott, hogy megfelelően viselkedtek vele az ellátás során, azonban érzékelik a rájuk szánt idő rövidségét, rövidülését, az orvosok nyilatkozata pedig egyértelmű: kevés idő jut egy-egy páciensre.

Költségvetési Expo
2015. március 26–27., Thermal Hotel Visegrád

A rezidensszövetség úgy véli, hogy a nemrég a kormány által elfogadott, 2020-ig szóló egészségügyi ágazati stratégiában a politika felismerte a problémát, vagyis azt, hogy humánerőforrás-krízis van az ágazatban, azonban megoldást a dokumentum nem kínál. Megjegyezte, hogy az orvoselvándorlás a 35 év alattiaknál a legmarkánsabb, az alapellátásban dolgozó közel 6500 háziorvosból a természetesen fogyás révén tíz év múlva négyezer fog csak dolgozni, és most is már 230 betöltetlen praxis van az országban. A számokat tekintve jelenleg Magyarországon 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása, és 2025-re 4,5 millió ember marad ellátás nélkül, ha ez a trend folytatódik – mondta Dénes Tamás.

Véleménye szerint ezzel a felméréssel is a döntéshozóknak kívánnak üzenni, mert úgy látják, hogy az egészségügyi ágazat még mindig nem élvez prioritást: nagyobb hangsúlyt kell fektessen a kormány az egészségügyre, hiszen az orvosok anyagi megbecsültsége, leterheltségének csökkentése függ a ráfordított forrásoktól.

Az OECD adatait ismertetve az MRSZ elnöke elmondta, 2004-2012 között az egészségügyre fordított közkiadás GDP-arányosan 4,4 százalék volt, szemben a visegrádi országok átlag 6 százalékával. Dénes Tamás úgy vélte, a kormányzati kommunikáció ellenére a 2015-ös költségvetésben az egészségügyre fordított kiadások nominálisan nem változtak.

A szövetség elnöke kiemelte, hálapénzmentes, fenntartható egészségügyet szeretnének, és meggyőzni a társadalmat, a döntéshozókat és az orvosokat, hogy ennek érdekében kezeljék prioritásként az egészségügyet.

Hozzátette: sztrájkra egyelőre nem készülnek, tárgyalásos úton szeretnék elérni az életpályamodell bevezetését és a bérrendezést. Azt szeretnék elérni, hogy még az idén egyezzenek meg ennek részleteiben, hogy a jövő évi költségvetésben már szerepeljen ezek fedezete.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).