Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaidő témakörben indított ötrészes sorozatunkat a vasárnapi és a munkaszüneti napi foglalkoztatás szabályainak az összehasonlításával zárjuk.
A téma aktualitását adja, hogy hazánkban 2015. március 15-én lépett hatályba a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. CII. törvény (Kszvmtv.), amellyel összefüggésben az Mt. is módosult. Az említett törvény kritikusai gyakorta érveltek azzal, hogy az ilyesfajta szabályozás példátlan az Európai Unióban, különösen a hasonló gazdasági mutatókkal rendelkező környező országokban. A viták során az ellentábor példája ugyanakkor az osztrák és a német szabályozás, illetve gyakorlat volt. Jelen cikkünkben az egyes tagállami szabályok összevetésével megkíséreljük ezen vita körében is a lényeges tényeket feltárni és objektíven értékelni.
A vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés szabályai az Mt.-ben
Az Mt. a munkaidő beosztása tekintetében a normál munkarendet tekinti kiindulási alapnak és ez azt a látszatot kelti, hogy a rendes munkaidő hétvégére, így különösen a vasárnapra történő beosztása kivételes. A gyakorlatban ugyanakkor ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, sokan dolgoznak ugyanis hétvégén és vasárnaponként is.
Ha jobban megnézzük az Mt. szabályait, ennek a jelenségnek valójában a törvényi háttere is adott. Az Mt. 101.§ (1) bekezdése ugyanis a normál munkarenden kívül szinte minden más munkarendet felsorol, amelyek esetén a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezhető.
A munkaszüneti napi munkavégzés lehetősége ehhez képest szűkebb körű. Az ünnepnapokra nem oszthatók be (rendes munkaidőben) munkavégzésre a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, illetve a kereskedelemben dolgozó munkavállalók sem, akik egyébként vasárnap dolgozhatnak.
A vasárnapi munkavégzés tilalma a kiskereskedelmi szektorban
A gyakorta csak vasárnapi boltbezárásként emlegetett intézkedés a fentiekben már említett 2014. évi CII. törvénnyel (Kszvmtv.) került bevezetésre, amely a 2015. március 15-ei hatályba lépése óta már többször módosult.
A törvény az üzletek nyitvatartását kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és 22 óra közötti időszakban teszi lehetővé, rögzíti továbbá, hogy vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak. Ezzel tehát a törvény a munkáltató által beosztható munkaidőt is kijelöli.
A fenti szabály alól kivételt képeznek az advent vasárnapok, december 24-én és 31-én a 4 óra 30 perc és 12 óra közötti időtartam, amikor tehát az üzletek nyitva tarthatnak. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy az üzletek minden naptári évben tetszőlegesen kijelöljenek egy vasárnapot, amikor nyitva tartanak.
Az adventi, illetve az évente egy alkalommal kijelölhető vasárnapi nyitvatartási szándékot a kereskedelemi hatóságnak 15 nappal korábban be kell jelenteni. A hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet.
A törvény továbbá az üzletek típusai, forgalmazott termékek, illetve az üzletek mérete alapján is különböztet. A kizárólag pékárut, illetve tejterméket értékeső üzletek például nyitva lehetnek vasárnap délig, ahogyan az újságosok és a virágot értékesítő üzletek is.
Azok az üzletek, amelyek árusítótere a 200 m2 nem haladja meg, ugyancsak nyitva tarthatnak vasárnap. Ezen a napon azonban kizárólag a tulajdonosok, illetve családtagjaik dolgozhatnak, alkalmazottat nem lehet beosztani munkavégzésre.
A vasárnapi pótlék mértékének a változása
Az üzletek vasárnapi nyitvatartásának korlátozásával párhuzamosan az Mt. vasárnapi pótlékra vonatkozó szabályai is módosultak.
Az Mt. 140.§ (1) bekezdése szerint a vasárnapi pótlék mértéke alapvetően 50 %. A Kszvmtv.-ben kivételként rögzített esetekben, amikor a munkavállaló vasárnap munkavégzésre kötelezhető – így tehát az advent vasárnapok, december 24., szilveszter, illetve évente egy alkalommal kijelölhető vasárnap – a munkavállaló 100 %-os vasárnapi pótlékra jogosult.
A vasárnapi munkavégzés lehetősége a környező országokban
A cseh szabályozás logikája alapvetően egyezik az Mt. megközelítésével. A cseh munka törvénykönyv szerint vasárnapra rendes munkaidő csak kivételesen, indokolt esetben rendelhető el, így különösen sürgős javítások elvégzése, természeti katasztrófák esetén, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók számára, fuvarozás, állattenyésztés területén stb.
Kiemelendő, hogy Csehországban a kereskedelem területén nincs hatályban a magyarhoz hasonló, nyitvatartást tiltó, illetve korlátozó szabály, jóllehet a közbeszédben itt is gyakorta előkerül ez a témakör.
A munkaszüneti napi munkavégzés Csehországban még szűkebb körben lehetséges, mint hazánkban. Ünnepnapokon rendes munkaidő a megszakítás nélküli munkarendben, illetve társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtása körében rendelhető el.
Romániában ugyancsak széles körben lehetséges a vasárnapi munkavégzés. A kereskedelem tekintetében sincs korlátozó szabály.
A munkaszüneti napi munkavégzés – hasonlóan a cseh szabályozáshoz – Romániában is csak korlátozott, elsősorban megszakítás nélküli munkarend esetén lehetséges, ahol az alkalmazott technológia a leállást objektíve nem teszi lehetővé. Érdekesség, hogy a munkaszüneti napi munkavégzés főszabály szerint megfelelő szabadidővel kompenzálandó, amelyet 30 napon belül kell biztosítani és csak akkor lép be a 100 %-os pótlék, amennyiben a szabadidő biztosítása nem lehetséges.
A német szabályozás
A német szabályozás a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés tekintetében is meglehetősen összetett. Az általános szabályokat a német munka törvénykönyv, az ArbZG rögzíti.
A vizsgált EU tagállamok szabályozásához hasonlóan a vasárnap és a munkaszüneti nap főszabály szerint pihenőnap. A munka törvénykönyve ugyanakkor számos kivételt nevesít – munkavállalói csoportok, munkakörök, a munkáltató által végzett tevékenység stb. alapján – amikor a munkavállalók vasárnap, illetve munkaszüneti napon rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezhetők.
További fontos jogforrások e körben a kereskedelmi szektorra vonatkozó „boltbezárási” törvények, Ladenschlussgesezte (LSchlG), amelyek tartományi szinten rendezik a vasárnapi nyitvatartás/zárvatartás kérdését, és amely törvények felülírják a munka törvénykönyve általános szabályait.
A fentiekből következően Németországban tartományonként eltérő, hogy vasárnap az üzletek nyitva tarthatnak-e, illetve hogy évente hány vasárnapon nyithatnak ki.
Fontos továbbá megemlíteni, hogy az ArbZG szabályai szerint évente legalább 15 szabad vasárnapot kötelező a munkavállalóknak biztosítani.
Következtetések
A vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés szabályozási logikája nagyon hasonló az egyes tagállamokban, a részletszabályokban találhatunk csak kisebb-nagyobb eltéréseket.
A fenti összehasonlítás alapján továbbá azt is láthatjuk, hogy Nyugat-Európában valóban van példa az üzletek vasárnapi zárvatartására. Fontos ugyanakkor ehhez azt is hozzátenni, hogy Németországban nem abszolút tilalomról van szó és az országon belül, az egyes tartományok között is van különbség a tekintetben, hogy a vasárnapi zárvatartás milyen mértékben érvényesül.
Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált régiós tagállamok nem vezettek be a kereskedelmi szektorra a magyar szabályozáshoz hasonló korlátozást. Ha itthon tehát nem is, Csehországban, vagy Romániában szabad elhatározásunk szerint tölthetjük a vasárnapunkat vásárlással.
A cseh, román és német jogról az anyagot szolgáltatta:
Michaela Semelova LL.M. ügyvéd (Csehország)
Magos Szilárd Szabolcs LL.M. ügyvéd (Románia)
Stephan Kuletzki ügyvéd, munkaügyi szakjogász (Németország)
A téma aktualitását adja, hogy hazánkban 2015. március 15-én lépett hatályba a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. CII. törvény (Kszvmtv.), amellyel összefüggésben az Mt. is módosult. Az említett törvény kritikusai gyakorta érveltek azzal, hogy az ilyesfajta szabályozás példátlan az Európai Unióban, különösen a hasonló gazdasági mutatókkal rendelkező környező országokban. A viták során az ellentábor példája ugyanakkor az osztrák és a német szabályozás, illetve gyakorlat volt. Jelen cikkünkben az egyes tagállami szabályok összevetésével megkíséreljük ezen vita körében is a lényeges tényeket feltárni és objektíven értékelni.
A vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés szabályai az Mt.-ben
Az Mt. a munkaidő beosztása tekintetében a normál munkarendet tekinti kiindulási alapnak és ez azt a látszatot kelti, hogy a rendes munkaidő hétvégére, így különösen a vasárnapra történő beosztása kivételes. A gyakorlatban ugyanakkor ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, sokan dolgoznak ugyanis hétvégén és vasárnaponként is.
Ha jobban megnézzük az Mt. szabályait, ennek a jelenségnek valójában a törvényi háttere is adott. Az Mt. 101.§ (1) bekezdése ugyanis a normál munkarenden kívül szinte minden más munkarendet felsorol, amelyek esetén a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezhető.
A munkaszüneti napi munkavégzés lehetősége ehhez képest szűkebb körű. Az ünnepnapokra nem oszthatók be (rendes munkaidőben) munkavégzésre a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, illetve a kereskedelemben dolgozó munkavállalók sem, akik egyébként vasárnap dolgozhatnak.
A vasárnapi munkavégzés tilalma a kiskereskedelmi szektorban
A gyakorta csak vasárnapi boltbezárásként emlegetett intézkedés a fentiekben már említett 2014. évi CII. törvénnyel (Kszvmtv.) került bevezetésre, amely a 2015. március 15-ei hatályba lépése óta már többször módosult.
A törvény az üzletek nyitvatartását kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és 22 óra közötti időszakban teszi lehetővé, rögzíti továbbá, hogy vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak. Ezzel tehát a törvény a munkáltató által beosztható munkaidőt is kijelöli.
A fenti szabály alól kivételt képeznek az advent vasárnapok, december 24-én és 31-én a 4 óra 30 perc és 12 óra közötti időtartam, amikor tehát az üzletek nyitva tarthatnak. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy az üzletek minden naptári évben tetszőlegesen kijelöljenek egy vasárnapot, amikor nyitva tartanak.
Az adventi, illetve az évente egy alkalommal kijelölhető vasárnapi nyitvatartási szándékot a kereskedelemi hatóságnak 15 nappal korábban be kell jelenteni. A hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet.
A törvény továbbá az üzletek típusai, forgalmazott termékek, illetve az üzletek mérete alapján is különböztet. A kizárólag pékárut, illetve tejterméket értékeső üzletek például nyitva lehetnek vasárnap délig, ahogyan az újságosok és a virágot értékesítő üzletek is.
Azok az üzletek, amelyek árusítótere a 200 m2 nem haladja meg, ugyancsak nyitva tarthatnak vasárnap. Ezen a napon azonban kizárólag a tulajdonosok, illetve családtagjaik dolgozhatnak, alkalmazottat nem lehet beosztani munkavégzésre.
A vasárnapi pótlék mértékének a változása
Az üzletek vasárnapi nyitvatartásának korlátozásával párhuzamosan az Mt. vasárnapi pótlékra vonatkozó szabályai is módosultak.
Az Mt. 140.§ (1) bekezdése szerint a vasárnapi pótlék mértéke alapvetően 50 %. A Kszvmtv.-ben kivételként rögzített esetekben, amikor a munkavállaló vasárnap munkavégzésre kötelezhető – így tehát az advent vasárnapok, december 24., szilveszter, illetve évente egy alkalommal kijelölhető vasárnap – a munkavállaló 100 %-os vasárnapi pótlékra jogosult.
A vasárnapi munkavégzés lehetősége a környező országokban
A cseh szabályozás logikája alapvetően egyezik az Mt. megközelítésével. A cseh munka törvénykönyv szerint vasárnapra rendes munkaidő csak kivételesen, indokolt esetben rendelhető el, így különösen sürgős javítások elvégzése, természeti katasztrófák esetén, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók számára, fuvarozás, állattenyésztés területén stb.
Kiemelendő, hogy Csehországban a kereskedelem területén nincs hatályban a magyarhoz hasonló, nyitvatartást tiltó, illetve korlátozó szabály, jóllehet a közbeszédben itt is gyakorta előkerül ez a témakör.
A munkaszüneti napi munkavégzés Csehországban még szűkebb körben lehetséges, mint hazánkban. Ünnepnapokon rendes munkaidő a megszakítás nélküli munkarendben, illetve társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtása körében rendelhető el.
Romániában ugyancsak széles körben lehetséges a vasárnapi munkavégzés. A kereskedelem tekintetében sincs korlátozó szabály.
A munkaszüneti napi munkavégzés – hasonlóan a cseh szabályozáshoz – Romániában is csak korlátozott, elsősorban megszakítás nélküli munkarend esetén lehetséges, ahol az alkalmazott technológia a leállást objektíve nem teszi lehetővé. Érdekesség, hogy a munkaszüneti napi munkavégzés főszabály szerint megfelelő szabadidővel kompenzálandó, amelyet 30 napon belül kell biztosítani és csak akkor lép be a 100 %-os pótlék, amennyiben a szabadidő biztosítása nem lehetséges.
A német szabályozás
A német szabályozás a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés tekintetében is meglehetősen összetett. Az általános szabályokat a német munka törvénykönyv, az ArbZG rögzíti.
A vizsgált EU tagállamok szabályozásához hasonlóan a vasárnap és a munkaszüneti nap főszabály szerint pihenőnap. A munka törvénykönyve ugyanakkor számos kivételt nevesít – munkavállalói csoportok, munkakörök, a munkáltató által végzett tevékenység stb. alapján – amikor a munkavállalók vasárnap, illetve munkaszüneti napon rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezhetők.
További fontos jogforrások e körben a kereskedelmi szektorra vonatkozó „boltbezárási” törvények, Ladenschlussgesezte (LSchlG), amelyek tartományi szinten rendezik a vasárnapi nyitvatartás/zárvatartás kérdését, és amely törvények felülírják a munka törvénykönyve általános szabályait.
A fentiekből következően Németországban tartományonként eltérő, hogy vasárnap az üzletek nyitva tarthatnak-e, illetve hogy évente hány vasárnapon nyithatnak ki.
Fontos továbbá megemlíteni, hogy az ArbZG szabályai szerint évente legalább 15 szabad vasárnapot kötelező a munkavállalóknak biztosítani.
Következtetések
A vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés szabályozási logikája nagyon hasonló az egyes tagállamokban, a részletszabályokban találhatunk csak kisebb-nagyobb eltéréseket.
A fenti összehasonlítás alapján továbbá azt is láthatjuk, hogy Nyugat-Európában valóban van példa az üzletek vasárnapi zárvatartására. Fontos ugyanakkor ehhez azt is hozzátenni, hogy Németországban nem abszolút tilalomról van szó és az országon belül, az egyes tartományok között is van különbség a tekintetben, hogy a vasárnapi zárvatartás milyen mértékben érvényesül.
Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált régiós tagállamok nem vezettek be a kereskedelmi szektorra a magyar szabályozáshoz hasonló korlátozást. Ha itthon tehát nem is, Csehországban, vagy Romániában szabad elhatározásunk szerint tölthetjük a vasárnapunkat vásárlással.
A cseh, román és német jogról az anyagot szolgáltatta:
Michaela Semelova LL.M. ügyvéd (Csehország)
Magos Szilárd Szabolcs LL.M. ügyvéd (Románia)
Stephan Kuletzki ügyvéd, munkaügyi szakjogász (Németország)
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
