A VOSZ 4,76 százalékkal emelné a minimálbért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum esetében pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot – mondta a VOSZ főtitkára a szerdai VKF-tárgyalásról.


Dávid Ferenc hozzátette: a munkáltatói oldalnak még nincs egységes álláspontja, mivel a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) továbbra is a bruttó 3 százalékos béremelést tartja elfogadhatónak.

Kiemelte: a VOSZ és az Áfeosz-Coop Szövetség jelenlegi béremelési ajánlata a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a minimálbér nettó értékének 6,36, a garantált bérminimum nettó értékének pedig 6,5 százalékos növekedését jelenti. A munkaadói oldal két képviselőjének ajánlata révén a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 000 forintról jövőre 110 000 forintra, a garantált bérminimum pedig az idei bruttó 122 ezer forintról jövőre 128 000 forintra emelkedne – fejtette ki Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást az ügyben – közölte a VOSZ főtitkára.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az MTI-nek elmondta, bár pozitívumként értékelik a munkáltatói oldal ajánlatát, ez még önmagában nem elegendő a megállapodáshoz.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

A szakszervezeti oldal teljesen egységes, ugyanis a közszféra munkavállalóit tömörítő szakszervezetek is támogatják a minimálbér bruttó 9 és a garantált bérminimum bruttó 13 százalékos emelését, és abban is egyetértenek, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ami csak egy több évre szóló béremelési megállapodással érhető el – hangsúlyozta a MaSzSz elnöke.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta, továbbra is szeretnék elérni, hogy a tavaly december 29-én aláírt megállapodás értelmében a VKF-fórumon tudják tárgyalni a munka törvénykönyvének módosítását, a sztrájk törvényt és a korkedvezményes nyugdíj kérdését.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége azt várja a munkáltatóktól, hogy a növekedési többletforrásokból kiemelten részesítsék az alacsony bérkategóriájú dolgozókat, a kormányzattól pedig azt, hogy ahol szükséges, csökkentse az alacsonyabb keresetű munkavállalók béremelésével járó közterheket – közölte a szervezet szerdán.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.