Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Budapesti álláskeresők elhelyezkedését segítő programot indított európai uniós támogatással a Budapest Esély Nonprofit Kft. és az Esély Labor Egyesület; a projekt keretében létrehozzák az Országos Közfoglalkoztatási Módszertani Központot is.
A két szervezet közleménye szerint a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében megvalósított, Út a piaci munka világába című projektet az Európai Unió és a magyar állam összesen 176,3 millió forinttal támogatja. A program – amelynek keretében három területet céloznak meg – 2014. március 31-ig tart.
A programban egyrészt 60 álláskeresőnek biztosítanak olyan munkaerő-piaci felkészítést, amely igazodik személyes képességeikhez és igényeikhez; az álláskeresők kiválasztása már folyamatban van – mondta el az MTI-nek Kassai Ildikó, a projekt vezetője. Az álláskeresők ezenkívül mentori és patrónusi támogatásban, a foglalkoztatásra és a munkahely hosszú távú megtartására felkészítő képzésben is részesülnek, közülük 30-an pedig szakképzést is kapnak három szakmában (hegesztő, eladó és targoncavezető).
Ugyancsak folyamatban van a „MUNKAPOCS Nonprofit Munkaerő Kölcsönző és Közvetítő Iroda” létrehozása. A nonprofit munkaerő-kölcsönzés keretében 40 álláskeresőnek biztosítanak támogatott foglalkoztatást. Emellett a projektben részt vevő munkaadóknak patrónusképzést szerveznek, amelynek célja a befogadó munkáltatói szemlélet gyakorlati megerősítése, és az ügyfelek támogatása a munkahelyre beilleszkedés során, a munkahely hosszú távú megőrzése érdekében.
A TÁMOP keretében megvalósuló projektnek az is célja, hogy létrehozzák az Országos Közfoglalkoztatási Módszertani Központot, együttműködve a szakminisztériumok munkatársaival, kutatókkal és gyakorlati szakemberekkel. A központ fő feladata gyakorlatorientált foglalkoztatás-fejlesztési modell kialakítása lesz.
(Forrás: MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
