Amikor a tartós kölcsönzés lejár
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kölcsönzött munkavállaló legfeljebb öt évig dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél. Egy átmeneti szabály értelmében azonban a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban ez az ötéves korlát csak 2011. december 1-jétől számítandó. Idén november 30-án viszont ezekben az esetekben is véget ér a tartós kikölcsönzés.
A munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv a kölcsönzést az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgáló intézménynek tekinti, így előírja, hogy a kölcsönzött munkavállaló csak ideiglenesen dolgozhat a kölcsönvevőnél. Az irányelvet átültető hazai szabályokezt legfeljebb öt évben konkretizálják. A kikölcsönzés idejére vonatkozó maximumot akkor is tiszteletben kell tartani, ha a munkavállalót más kölcsönbeadótól veszi igénybe ugyanaz a kölcsönvevő. Azzal sem játszható ki a szabály, hogy az időtartam lejártával más munkakörben folytatja tevékenységét ugyanaz a munkavállaló. A kikölcsönzés ugyanis a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzést jelenti, függetlenül attól, hogy ezen időtartam alatt változik-e az ellátott feladat jellege.
Kérdéses, hogy a 2011 decembere előtt kezdődő munkaviszonyokra vonatkozó moratórium közelgő lejártával mit lehet tenni, hogy az öt éven túli kikölcsönzések fennmaradjanak. A rövid válasz: semmit. Ha a kölcsönvevő továbbra is igényt tart az adott kölcsönzött munkavállalóra, akkor vegye át saját alkalmazásba. Ennek semmilyen jogi akadálya nem lehet, mi több, éppen ez az ideiglenességi szabály célja. Ha az adott munkavállalót már több mint öt éve alkalmazza a kölcsönvevő, akkor ideje nevén nevezni a dolgokat: ennek a foglalkoztatásnak semmi köze az ideiglenes munkaerő-kölcsönzéshez. Csak a megengedő átmeneti szabály miatt lehetett ezzel az eszközzel egy hagyományos, tartós munkaviszonyt leplezni. Humánpolitikai szempontból sem kívánatos ilyen hosszú ideig „külsős” státuszban tartani valakit.
|
|
Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!
Külföldiek magyarországi foglalkoztatása
Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban
A munkaviszony létesítése
Bérszámfejtés a gyakorlatban
|
A fenti sommás választ azonban áttöri egy jogi kiskapu. Az ideiglenességi szabály ugyanis csak egy adott munkavállaló kikölcsönzésére vonatkozik. Annak nincs akadálya, hogy a kölcsönvevő az adott munkakört állandóan, de legalábbis öt évnél hosszabb ideig kölcsönzött munkavállalóval töltse be, csak éppen ötévente másikkal. Így nem ütközik a törvénybe, ha az időhatár átlépésével a kölcsönvevő megszüntetni ugyan az adott munkavállaló kikölcsönzését, ám nyomban egy másik munkavállalót kölcsönöz ki, ugyanarra a feladatra.
A tartós kikölcsönzéseket megakasztó szabály vélhetően felébreszti majd az érdeklődést a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló foglalkoztatási formák iránt. Bár a kirendelés (a munkaszerződésben foglalthoz képest eltérő munkáltatónál történő munkavégzésre utasítás) a ma hatályos szabályaik szerint nehezen elhatárolható a kölcsönzéstől, itt mégsem jöhet szóba. Más munkáltatóhoz ugyanis évente legfeljebb 44 munkanapra rendelhető ki a munkavállaló. Azaz itt még szigorúbb időbeli korláttal kell számolni, mint a kikölcsönzéseknél.
|
|
|
Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist
A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül.
Regisztráció, részletek >>
|
Annál érdekesebb lehet a több munkáltatóval fennálló munkaviszony. A meglehetősen rugalmas törvényi szabályozás miatt ugyanis akár olyan konstrukció is elképzelhető, ahol a korábbi kölcsönbeadó és kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzéshez hasonlóan osztja szét egymás között a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket. Fontos különbség azonban, hogy a több munkáltatóval fennálló munkaviszonyban a munkavállalót ugyanazon jogok illetik meg, mint a hagyományos munkaviszonyban. Így különösen a felmondási idő, a végkielégítés, a felmondás indokolása stb. tekintetében nincs eltérés. Másrészt, a törvény szerint a közösen foglalkoztató munkáltatók minden munkavállalói igény esetén – tehát nem csak a tényleges foglalkoztatással összefüggő kárigényekért – egyetemlegesen felelnek. Végül, míg a kölcsönzés lényege, hogy a munkaerő átengedéséért a kölcsönbeadó anyagi ellenszolgáltatást kérhet, erre a több munkáltatós munkaviszonyban nem kerülhet sor.
Ami a lehetséges szankciókat illeti, az ötéves korlát túllépése esetén a munkavállaló további kölcsönzése tilos. Ilyenkor a munkavállaló – mint jogellenes utasítást – megtagadhatja a kölcsönvevőnél való további munkavégzést. Az időkorlátot tiszteletben nem tartó kölcsönbeadók és kölcsönvevők bírságra számíthatnak a munkaügyi hatóság részéről. Végül, ha az öt évet meghaladóan is folytatódik a kikölcsönzés, akkor a foglalkoztatást a ténybeli körülmények alapján minősítő munkaügyi hatóság, vagy bíróság arra a következtetésre is juthat, hogy valójában a kölcsönvevő és a munkavállaló között áll fenn hagyományos, határozatlan idejű munkaviszony.
