Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az apai pótszabadságra több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra; ezekról ír blogbejegyzésében Kártyás Gábor. A szabályozás néhol életszerűtlen, máshol indokolatlan előnyhöz juttathatja az újdonsült apákat.
Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával.
Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.
A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Mint látható, az apai pótszabadság sajátossága, hogy azt teljes egészében a munkavállaló kérése szerint kell kiadni. Egyébként a tárgyévi szabadságból csak 7 munkanap az, amelyet kötelezően a munkavállaló kérése szerint kell időzíteni, illetve a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló ilyen kérelmét nem kötelező elfogadni.
Az apai pótszabadság azonban nem számítható bele ebbe a bizonyos 7 munkanapba, és ha gyermeke ekkor születik, a munkaviszony első 3 hónapjában is kérheti a kiadását. Furcsa módon a szabadság igénybe vételére vonatkozó 15 napos előzetes bejelentési határidőt viszont ebben az esetben is alkalmazni kell.
Ez meglehetősen életszerűtlen kívánalom a jogalkotó részéről, hiszen éppen a születést követő napokban a legfontosabb az apa jelenléte, azt viszont – tehetségesebb csillagjósok kivételével – senki nem látja pontosan előre, a gyermek mely napot választja a világrajövetelre.
További sajátosság, hogy az apai pótszabadságot nem a tárgyévben kell kiadni, hanem a születést követő második hónap végéig. Ez a tárgyév végénél korábbi és későbbi időpont is lehet. Például, ha a munkavállaló november 1-jén lesz apa, úgy a neki járó 5 munkanap pótszabadság kiadását január 31-ig kérheti. Hasonlóan, az április 10-i gyermekáldás esetén nem december 31-ig, hanem június 30-ig igényelhető a szabadság.
| Rodin munkaügyi rendezvények |
|---|
|
2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák 2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai 2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban |
A munkáltató szempontjából kiemelten fontos, hogy az e napokra járó távolléti díjat nem kell a munkáltatónak fedeznie, hanem az megigényelhető a Magyar Államkincstártól. Ennek szabályait a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.
Eszerint a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. Ebből eredően viszont a távolléti díjon felül a munkavállalót esetlegesen megillető pótlékok és azok közterhei nem téríthetőek meg, azokat a munkáltató maga viseli. A munkáltatónak a költségek megtérítése iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani a kincstár felé. Az igénylésre évente 4 alkalommal – március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig – kerülhet sor. A kincstár a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el.
Az említett kormányrendelet a pótszabadság igénybe vételéhez a munkavállaló számára is rögzít bizonyos technikai szabályokat. A munkavállaló a pótszabadságra való jogosultságát köteles igazolni (eredeti születési anyakönyvi kivonattal), és nyilatkozni arról is, hogy valóban szülőként viszonyul a gyermekhez (pl. apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti). A jogosultság dokumentálása a munkáltató szempontjából azért fontos, mert a kincstári térítéshez szükség van ezek nyilvántartására.
Munkajogászok figyelmébe ajánlom a rendelet azon szabályát, miszerint ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.
Ebből azonban nem következik, hogy ezt a pótszabadságot a munkaviszony végén nem kellene pénzben megváltani, jóllehet a korábbi munkaviszonyban ki nem vett mértéket – a gyermek születésétől számított 2. hónap végéig – a munkavállaló az új munkaviszonyban is kiveheti. A Munka Törvénykönyve ugyanis nem tartalmaz kivételt a pénzbeli megváltásra vonatkozó szabálynál az apai pótszabadság tekintetében. Eszerint a gyermekáldás idején munkahelyet váltó apák akár kétszeresen jól járhatnak: az előző munkáltatónál igénybe nem vett apai pótszabadságot megkapják pénzben, majd az igénybe nem vett részt kivehetik természetben is az új munkahelyen?
dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.
