Átlagon felüli lehet a reálbér-növekedés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon  az európai átlagnál nagyobb reálbér-növekedés várható idén a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég legfrissebb felmérése szerint.


A kutatás szerint átlagosan 2,6 százalékos fizetésemelés várható Magyarországon 2015-ben, ami a rendkívül alacsony, 0,3 százalékosnak   ígérkező infláció mellett 2,3 százalékos reálbér növekedés lehet.    

Európában összességében a bérek átlagosan 3,1 százalékkal fognak nőni, ami az 1,5 százalékos infláció mellett 1,6 százalékos reálbér emelkedést hoz majd – írja a tanácsadó cég.

A magyarországihoz hasonló mértékben, 2,5 százalékkal Görögországban és Olaszországban növekednek a reálbérek idén, míg Lengyelországban 2,7 százalékos emelkedés várható. Három százalék és afeletti mértékben Litvániában, Romániában és Bulgáriában növekednek a reálbérek a Hay Group előrejelzése szerint.

Beszámoló-készítési szabályok

Szamkó Józsefné több mint 40 oldalas kiadványa a 2014-es beszámoló elkészítésében nyújt segítséget Önnek!

– általános beszámoló készítési szabályok
– az egyes űrlapok összeállításával kapcsolatos feladatok
– konkrét gyakorlati kérdések és azok megoldási lehetőségei

Rendelje meg a segédletet, és töltse le azonnal!

Ezeket a számokat a Hay Group szerint tovább javíthatja, ha a tartósan alacsonyan maradó üzemanyagárak miatt a megélhetési költségek tovább csökkennek. A legnagyobb, 9 százalékos béremelésnek Európában a törökök örülhetnek majd, ezt viszont szinte teljes egészében elviszi a 8,9 százalékosra várt infláció.

Világszerte a bérek átlagosan 5,4 százalékkal nőnek 2015-ben, ami enyhe emelkedés a 2014-es 5,2 százalékoz képest.

A felmérés készítői kiemelik: a korábban dinamikusan fejlődő országokban, mint Brazília, Oroszország és Ukrajna számottevő lassulás várható. Ezekben az országokban az alkalmazottak 6 és 7 százalék közötti béremelést várhatnak, de az infláció mindenütt szinte bizonyosan meghaladja ezt a mértéket.

A közlemény idézi Ben Frostot, a Hay Group brit tanácsadóját, aki rámutatott: a reálbér most ugyan emelkedik Európában, de azokban a kulcsfontosságú fejlődő országokban, amelyek az elmúlt 10 év növekedésének motorja voltak, a fizetések vásárlóereje csökkenni fog.

A magyarországi adatok a Hay Group Magyarország 492 cégre kiterjedő kutatásán alapulnak, amely a legnagyobb kört érintő javadalmazási felmérés Magyarországon. A felméréshez használt adatbázis 300 ezer hazai munkavállaló adatait tartalmazza.

A felmérés nemzetközi adatai a Hay Group PayNet rendszeréből származnak, amely 110 ország 24 ezer gazdálkodó szervezetéhez tartozó több mint 16 millió munkavállaló adataira épül.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.