Átlagosan 20 százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók alapbére


Március 1-jétől átlagosan 20 százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók alapbére – jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.

Takács Péter azt mondta, az orosz-ukrán háború okozta rendkívüli kiadások ellenére a kormány az ígéretének megfelelően folytatja a szakdolgozók béremelését, amire idén 200 milliárd forint a költségvetési forrás.

A mostani lépéssel az egészségügyi szakdolgozók alapbére 2010-hez képest több mint négyszeresére emelkedik – közölte, hozzátéve: alapbérük átlagosan eléri az orvosbérek 37 százalékát.

Takács Péter utalt arra, hogy az előző években „történelmi léptékű” orvosbéremelés történt, aminek elsődleges célja a hálapénz visszaszorítása volt. Ennek következtében „kinyílt a bérolló” az orvosok és a szakdolgozók között, ezt azonban a kormány két lépcsőben – tavaly júliusban és idén márciusban -, a szakdolgozói alapbéremeléssel kiegyenlítette.

Az államtitkár elmondta, hogy a korábbi pótlékok többségét – például ágymelletti pótlék, szakterületi, idegennyelvi pótlék – kivezetik, egyben beépítik az alapbérbe. Mivel a szakdolgozók mozgóbérét az alapbérből számítják, így a mozgóbér összege is emelkedni fog – ismertette.

Fontos változásnak nevezte Takács Péter, hogy az eddigi „nagyon merev, szocialista bértáblát” öt fizetési osztály váltja fel, amelyeken belül egy „alap” és „kiemelt” kategóriát hoztak létre. Azt, hogy melyek azok a szakterületek, munkakörök, amelyek különös terhet jelentek a szakdolgozóknak, a szakdolgozói kamarával és a szakmai szervezetekkel közösen határozták meg – tette hozzá.

Jelezte, a béremelés fedezetét praxistámogatás formájában megkapják a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és alapellátási fogorvosi szolgálatok is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól

Alighanem mindenki számára ismerősen cseng az a kifejezés, hogy túlóra. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb munkahelyen előfordul, hogy tovább bent kell maradni, vagy végül akkor is be kell menni dolgozni, amikor eredetileg pihenőidő telt volna. Gyakorisága ellenére a túlmunka, vagyis a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, díjazásának szabályaival sokszor mégis kevésbé vannak tisztában – nemcsak a munkáltatók, sokszor maguk a munkavállalók is. Az alábbiakban ezért összeszedjük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.