Augusztusban 5,4 százalékkal kerestünk többet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztusban 5,4 százalékkal nőtt a havi átlagkereset csakúgy, mint a reálkereset. A közszféra béremelései hajtották a növekedést.


Augusztusban 5,4 százalékkal magasabbak voltak a havi átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, közfoglalkoztatottak nélkül 5,9 százalékos volt a növekedés – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mivel augusztusban nem volt infláció, a reálkeresetek ugyanennyivel nőttek.

A növekedést a költségvetési szféra lódította meg, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos növekedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát (199,8 százalékkal nőttek) és ezzel együttesen 12,1 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése – a közfoglalkoztatottak adatait nem számítva. Jelentésében a KSH megemlítette, hogy az augusztusi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a kiegészítő pótlék bevezetése a szociális területen dolgozók részére.

A versenyszférában 3,7 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, ami a rendszeres bérek 3,8, és az egyszeri juttatások 2,9 százalékos növekedéséből adódott.

Javadalmazás menedzsment tréning – 2015. november 10.

Többet adjunk, vagy kevesebbet?
A javadalmazás menedzsment és az üzleti kockázat
A javadalmazás menedzsment munkajogi aspektusai
A kiemelkedő javadalmazás motivációs tényező, vagy csak ,,röghöz köt”?
Tudjuk-e mérni a javadalmazás menedzsment rendszerünk hatékonyságát?

Jelentkezés >>

Idén az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 100 forint volt.

A pénzügyi biztosítási szektorban hagyományosan legmagasabbak az átlagkeresetek, augusztusban 455 ezer forintot értek el, ez 1,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A mezőgazdaságban 5,3, az építőiparban 6,3 százalékkal nagyobb volt az átlagkereset, mint tavaly augusztusban, ez 183, illetve 192 ezer forint bruttót jelentett. Az ipari átlagkereset 258 ezer forint volt, a kereskedelemben 222, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén csak 161 ezer forint volt a bruttó kereset az infokommunikációs szektorban viszont elérte a 443 ezer forintot.

A költségvetési szektoron belül a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás terén dolgozók keresete 295 ezer forint volt, az egészségügyben 223, az oktatásban 255 ezer forint volt az augusztusi átlagkereset.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A közfoglalkoztatottak száma augusztusban megközelítette a 212 ezret, ami 8,5 százalékos éves növekedést jelent. Ők a teljes munkaidős foglalkoztatásban bruttó 79,5 ezer forintot kaptak, ami 2,5 százalékos éves fizetésemelés.

Idén az első nyolc hónapban a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,7 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,8, ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 4,1, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,0 százalékkal nőttek a keresetek. A fogyasztói árak 0,2 százalékos mérséklődése mellett a reálkereset 3,9 százalékkal emelkedett az év elejétől augusztus végéig, átlagosan.

(Forrás: MTI, Munkajog.hu)

Augusztusban 5,4 százalékkal magasabbak voltak a havi átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, közfoglalkoztatottak nélkül 5,9 százalékos volt a növekedés – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mivel augusztusban nem volt infláció, a reálkeresetek ugyanennyivel nőttek.

A növekedést a költségvetési szféra lódította meg, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos növekedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát (199,8 százalékkal nőttek) és ezzel együttesen 12,1 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése – a közfoglalkoztatottak adatait nem számítva. Jelentésében a KSH megemlítette, hogy az augusztusi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a kiegészítő pótlék bevezetése a szociális területen dolgozók részére.

A versenyszférában 3,7 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, ami a rendszeres bérek 3,8, és az egyszeri juttatások 2,9 százalékos növekedéséből adódott.

Javadalmazás menedzsment tréning – 2015. november 10.

Többet adjunk, vagy kevesebbet?
A javadalmazás menedzsment és az üzleti kockázat
A javadalmazás menedzsment munkajogi aspektusai
A kiemelkedő javadalmazás motivációs tényező, vagy csak ,,röghöz köt”?
Tudjuk-e mérni a javadalmazás menedzsment rendszerünk hatékonyságát?

Jelentkezés >>

Idén az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 100 forint volt.

A pénzügyi biztosítási szektorban hagyományosan legmagasabbak az átlagkeresetek, augusztusban 455 ezer forintot értek el, ez 1,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A mezőgazdaságban 5,3, az építőiparban 6,3 százalékkal nagyobb volt az átlagkereset, mint tavaly augusztusban, ez 183, illetve 192 ezer forint bruttót jelentett. Az ipari átlagkereset 258 ezer forint volt, a kereskedelemben 222, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén csak 161 ezer forint volt a bruttó kereset az infokommunikációs szektorban viszont elérte a 443 ezer forintot.

A költségvetési szektoron belül a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás terén dolgozók keresete 295 ezer forint volt, az egészségügyben 223, az oktatásban 255 ezer forint volt az augusztusi átlagkereset.

A közfoglalkoztatottak száma augusztusban megközelítette a 212 ezret, ami 8,5 százalékos éves növekedést jelent. Ők a teljes munkaidős foglalkoztatásban bruttó 79,5 ezer forintot kaptak, ami 2,5 százalékos éves fizetésemelés.

Idén az első nyolc hónapban a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,7 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,8, ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 4,1, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,0 százalékkal nőttek a keresetek. A fogyasztói árak 0,2 százalékos mérséklődése mellett a reálkereset 3,9 százalékkal emelkedett az év elejétől augusztus végéig, átlagosan.

(Forrás: MTI, Munkajog.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.