Az Alkotmánybírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek a sztrájkjog korlátozása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog korlátozása miatt kedden.

A Schiffer András ügyvéd által benyújtott alkotmányjogi panasz a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló, a napokban elfogadott kormányrendelet alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kéri. Az indítványozók szerint a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépte a különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

Álláspontjuk szerint a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, kiüresítve ezzel a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

sztrájk

Ha a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás azonos a közfeladat zavartalan ellátásával, akkor a sztrájk érzékelhetetlenné válik, holott a sztrájkjog akkor töltheti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme – írták. A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van.

A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bízik abban, hogy az Ab mielőbb megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, és ezzel a közoktatásban is lehetővé teszi a munkavállalói nyomásgyakorlásra alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél a jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével az immár „tragikus mértéket öltött szakemberhiány” enyhítése és hosszú távon a mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása – áll a két szakszervezet közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).