Az Alkotmánybírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek a sztrájkjog korlátozása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog korlátozása miatt kedden.

A Schiffer András ügyvéd által benyújtott alkotmányjogi panasz a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló, a napokban elfogadott kormányrendelet alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kéri. Az indítványozók szerint a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépte a különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

Álláspontjuk szerint a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, kiüresítve ezzel a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

sztrájk

Ha a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás azonos a közfeladat zavartalan ellátásával, akkor a sztrájk érzékelhetetlenné válik, holott a sztrájkjog akkor töltheti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme – írták. A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van.

A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bízik abban, hogy az Ab mielőbb megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, és ezzel a közoktatásban is lehetővé teszi a munkavállalói nyomásgyakorlásra alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél a jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével az immár „tragikus mértéket öltött szakemberhiány” enyhítése és hosszú távon a mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása – áll a két szakszervezet közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.