Az éjszakai munkavégzés szabályai


Bizonyos munkáltatók esetében szó szerint igaz, hogy a munka soha nem állhat meg – még éjszaka sem. Az alábbiakban az éjszakai munkavégzés fogalmát, elrendelésének és díjazásának főbb szabályait ismertetjük.

A jogalkotó az uniós szabályozás által kijelölt keretek között, az annak való megfelelés céljából foglalta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénybe (a továbbiakban: Mt.) az éjszakai munka fogalmát meghatározó rendelkezést. A törvényi definíció szerint éjszakai munka alatt a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés értendő. A munkavállaló javára azonban a törvénykönyv eltérést enged ettől a szabálytól [Mt. 135. § (2) bekezdés]. Így a felek megállapodása vagy a munkáltató rendelkezése esetén az éjszakai munka akár már 21 órakor is kezdetét veheti, illetve arra is lehetőség nyílik, hogy egészen 7 óráig tartson. A munkavállaló számára azért előnyös az eltérés, mert az éjszakai munkavégzés tekintetében kedvezményes szabályok érvényesülnek például a munka díjazását illetően is, amire így hosszabb időszak alapulvételével válik jogosulttá. Amennyiben tehát a munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik, amely éjszakai munkának a 21 és 7 óra közötti időtartamot tekinti, akkor a munkavállalót ezen időszakban végzett munkájáért az éjszakai munkavégzésért járó díjazás illeti meg. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az uniós szabályok miatt az éjszakai munka ideje 7 óránál kollektív szerződés rendelkezése alapján sem lehet rövidebb és a 24 és 5 óra közötti időszakot mindig magában kell foglalnia.

Tekintettel arra, hogy az éjszaka történő munkavégzés fizikálisan és mentálisan is igen nagy megterheléssel jár, az Mt. egyes védett személyi körök kapcsán kizárja, illetve bizonyos feltétel teljesítéséhez köti az éjszakai munkavégzés elrendelését.

Abszolút tilalom vonatkozik a várandós és a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra. A várandós dolgozó terhessége megállapításától gyermeke 3 éves koráig élvezi e védelmet, míg a gyermekét egyedül nevelő szülő gyermeke 3 éves koráig. Ebben az időszakban az érintett munkavállaló számára tehát éjszakai munkavégzés nem írható elő. Erre még abban az esetben sem kerülhet sor, ha a munkavállaló maga kéri, hogy éjszaka dolgozhasson, arra hivatkozva, hogy gyermeke felügyeletéről távollétében is tud gondoskodni [Mt. 113. § (5) bekezdés]. A fiatal munkavállalók is abszolút tilalom alá tartoznak, akik ugyancsak nem kötelezhetőek éjszakai munkavégzésre [Mt. 114. § (5) bekezdés c) pont]. Ez utóbbi munkavállalói csoportba azok tartoznak, akik a 18. életévüket még nem töltötték be [Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont].

A női munkavállalót gyermeke 3 és 10 éves kora között is megilleti a védelem, hiszen ez idő alatt csak előzetesen, írásban tett hozzájárulása esetén fogható éjszakai munkára. Ez a szabály az Mt. szóhasználata szerint csak a nők esetében érvényesül, a férfi munkavállaló ugyanezen védelemre akkor jogosult, ha a gyermekét egyedül neveli [Mt. 113. § (6) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a női dolgozó, akár mással együtt, akár egyedül neveli a gyermekét, hozzájárulása nélkül nem foglalkoztatható éjszaka. Míg ugyanez a férfiak esetében csak akkor áll fenn, ha egyedül nevelik a gyermeküket. A munkavállaló ugyanakkor a munkaviszony első 6 hónapját kivéve, egészen gyermeke 8 éves koráig írásban kérheti – többek között – munkarendjének módosítását, akár aszerint is, hogy éjszaka dolgozhasson [Mt. 61. § (4) bek.]. A munkáltató természetesen dönthet úgy, hogy elutasítja a kérelmet, ám ezt a döntését meg kell indokolnia [Mt. 61. § (6) bekezdés]. Amennyiben pedig a munkáltatónak nincs megfelelő indoka a munkavállaló kérelmének elutasítására, lehetővé kell tennie a számára, hogy munkáját – kérelmének megfelelően – éjszaka végezze.

Végül az Mt. az éjszakai munkaidő mértékével kapcsolatban aszerint rendelkezik, hogy a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a beosztás szerinti napi munkaidő a 8 órát nem haladhatja meg [Mt. 113. § (7) bekezdés]. Így például annak a munkavállalónak, akinek az üzemorvos magas vérnyomását állapította meg, amire tekintettel az éjszakai munka idejének korlátozását rendeli el, nem haladhatja meg a beosztás szerinti napi munkaideje a 8 órát éjszakai munkavégzés esetén.

Az ismertetett tilalmakat tehát a munkáltatónak be kell tartania. Ezeken kívül a munkáltató a munkaidő-beosztás megállapításával kapcsolatos jogosultságánál fogva egyébként bármely dolgozója számára előírhatja az éjszakai munkavégzést. Arról ugyanis a munkáltató jogosult dönteni, hogy munkavállalói milyen megoszlásban, melyik műszakban, egy adott napon mettől meddig kötelesek munkát végezni. E körben így még azt is jogszerűen megteheti a munkáltató, hogy olyan dolgozót osszon be éjszakai munkára, aki korábban csak nappal dolgozott. Mivel a munkaidő-beosztást a munkáltató egyoldalúan határozza meg, és nincs is arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a munkavállaló ez irányú kéréseit figyelembe vegye, a munkavállalónak nincs olyan eszköz a kezében, amivel hatékonyan tiltakozhatna a döntés ellen. Természetesen a munkavállaló dönthet úgy, hogy munkaviszonyát felmondással megszünteti, ám ilyenkor végkielégítésre nem jogosult.

Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15% bérpótlék illeti meg akkor, ha az ilyen időszakra eső munkavégzés tartama az 1 órát meghaladja. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló éjszakai munkavégzése során műszakpótlékra jogosult, akkor csak erre válik jogosulttá, éjszakai bérpótlékra már nem (Mt. 142. §).

A távolléti díj számításakor az éjszakai bérpótlékot csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát [Mt. 151. § (3) bekezdés].


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.