Az első negyedévben szinte minden vármegyében csökkent a betöltésre váró állások száma


Négy vármegye kivételével az ország valamennyi területén alacsonyabb a betöltésre váró állások száma idén az első negyedévben, mint egy évvel korábban – közölte a Profession.hu csütörtökön.

A tematikus állásportál adatai szerint az országos átlagot tekintve a HR, munkaügy területén 26,3 százalékkal, a gyártás, termelésnél 19,6, míg a fizikai, segéd és betanított munka esetében 18,3 százalékkal kevesebb betöltésre váró állást hirdettek meg az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben gyarapodtak a meghirdetett pozíciók a marketing, média, PR és a közigazgatás területén 2,6, illetve 10,8 százalékkal.

Kiemelték, hogy az aktivált hirdetések száma a legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar vármegyében nőtt, amelyhez elsősorban a vendéglátás, a szállítás, beszerzés, logisztika járult hozzá. Tolna vármegyében az építőipar, ingatlan, a szakmunka és a mérnök szakmákhoz kerestek a leginkább munkaerőt az előző év azonos időszakához képest.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a vendéglátás, hotel, idegenforgalom, a pénzügy és könyvelés, valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció hirdetésszámai, Békés vármegyében pedig az adminisztráció, asszisztensi és irodai munka, a bank, biztosítás és bróker, valamint a szállítás, beszerzés, logisztika kategóriáké emelkedtek a leginkább.

Arra is kitértek, hogy Budapesten a legtöbb szakmában csökkent az álláshirdetések száma: 30,3 százalékkal a HR, munkaügy, 23,2 százalékkal a bank, biztosítás, bróker és 19,6 százalékkal a mérnök kategóriákban.

A közlemény idézte Tüzes Imrét, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta az állásportálon a regisztrált felhasználók száma 2024 első negyede alatt az előző év azonos időszakához képest 8 százalékkal, a feltöltött önéletrajzok száma 10 százalékkal nőtt. Az álláskeresők ebben az időszakban kevesebb lehetőség közül választhattak ugyan, de a valamelyest beszűkült keretek között többet pályáztak: országosan 19,6 százalékkal nőtt a jelentkezések száma 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához mérten.

Rámutattak, hogy a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya vármegyékben nőtt a munkavállalói aktivitás egy év alatt. Csökkenést csak Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékben tapasztaltak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.