A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.
A magyarországi munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni munkaerőkeretét a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 31 százalék után, a leépítést tervező cégek aránya ugyanebben az időszakban 23 százalékra emelkedett 22 százalékról – derül ki a Manpower Magyarország csütörtökön közzétett negyedéves munkaerőpiaci előrejelzéséből.
A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25%-os bérprémiumot kínálnak – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte.
Négy vármegye kivételével az ország valamennyi területén alacsonyabb a betöltésre váró állások száma idén az első negyedévben, mint egy évvel korábban – közölte a Profession.hu csütörtökön.
Tavaly a 3,13 millió munkavállalási korú nő közül 2,27 milliónyian voltak jelen a munkaerőpiacon, ami a valaha tapasztalt legnagyobb, 72,4 százalékos aktivitási arányt jelent a körükben. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 524 ezer forint volt, ami több mint 15 százalékkal marad el a férfiak 620 ezer forintos értékétől – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.
Átadták az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman Zrt. új kelet-magyarországi régiós központját szerdán Debrecenben.
Tavaly az utolsó negyedévben a meghirdetett állásokra 20,9 százalékkal több pályázat érkezett, mint az előző év azonos időszakában, eközben a betöltésre váró állások száma 13,5 százalékkal csökkent – közölte hétfőn a Profession.hu, az egyik leglátogatottabb tematikus állásportál negyedéves jelentése alapján.
Év végére emelkedett az átlagkereset Magyarországon: a 2022. év végi mutatóhoz képest csak 14,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mégis sokan nem kaptak még idén inflációkövető béremelést. Mit tehetünk, hogy megkapjuk azt a fizetésemelést, ami járna?
A gazdasági mutatók a cégek tavalyi várakozásaihoz képest kedvezőtlenebbül alakultak, ezért visszafogták a munkaerő-toborzását: 2023 első kilenc hónapjában 17 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest – közölte a Profession.hu kedden.
Éves összevetésben 25,7 százalékkal több jelentkezés érkezett a meghirdetett munkalehetőségekre a harmadik negyedévben, az álláshirdetések száma ugyanakkor csökkent – közölte a profession.hu.
A 18-25 éves korosztály többsége öt, vagy akár annál is több évre tervez egy munkaadónál és két éven belül már feljebb látja magát a ranglétrán – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A pályakezdők 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken és céljuk, hogy elismertek legyenek a szakmájukban. Tavaly óta kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, de azok száma is megnőtt, akik egy vállalat élén képzelik el magukat a jövőben.
A kormány célja, hogy 2030-ra a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája elérje a 85 százalékot a jelenlegi 80 százalékról, ezzel Magyarország az unió élvonalába kerülhet – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Budapesten a Világgazdaság által szervezet állásbörzén.
A mesterséges intelligencia már most is fontos szerepet játszik az élet szinte minden területén, térhódítása várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd az elkövetkezendő években. Ez a dinamikus fejlődés megállíthatatlan, tudatosan azonban előnyt kovácsolhatunk a technológiából. A rugalmasság és a gyors válaszreakció jelenthet megoldást mindazok számára, akiknek munkáját kiváltja majd az MI.
2023 második negyedévében a hazai munkáltatók 26 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 22 százalékuk tervez. Létszámnövelésre főként a nagyobb vállalatok körben kerülhet sor, az álláskeresők ebben az időszakban leginkább az energia és közmű, a pénzügy és ingatlan, valamint az IT szektorokban számíthatnak élénk munkaerőkeresletre – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A munkáltatók többsége béremelést tervez az idén, és erre számítanak a munkavállalók is a jelentős áremelkedések miatt, az a vállalat, amelyik az inflációnál kisebb béremelést ad, a fluktuáció növekedésével nézhet szembe – közölte a Wyser munkaerőpiaci szolgáltató saját felmérésének megállapításait csütörtökön.
A Magyar Telekomnál a dolgozók elégedettsége, egyéni hatékonyságuk növekedése miatt úgy döntöttek, folytatják a négy napos munkahét tesztelését – mondta Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom Chief People Officere szerdán Budapesten.
Jelenleg a gazdaságban az egyik fő kérdés, hogy a különböző szektorokban tevékenykedő cégek hogyan tudják megoldani energiaellátásukat. Sokan korábban kötött szerződésekkel egyelőre alacsonyan tudják tartani költségeiket, másoknak a tevékenységük okán adódó extrém energiaigények miatt akár csak pár nap leállás is végzetes lehet. Emellett olyan területeken, mint az idegenforgalom és vendéglátás egyik napról a másikra tűnhet el a fizetőképes kereslet, és akkor még nem is beszéltünk a munkaerő megtartását érintő nehezítő körülményekről
A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.
