Az üzemi tanács és a kölcsönzött munkavállalók
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kétpólusú munkaviszonyra épülő kollektív munkajog szabályainak alkalmazása közel sem egyszerű a háromoldalú munkaerő-kölcsönzés esetén. Vajon mennyiben biztosított a kölcsönzött munkavállalók számára az üzemi tanácsi képviselet? Elveszik-e az érdekvédelem „két munkáltató között”?
A Munka Törvénykönyve szerint az üzemi tanács létrehozásához 51, üzemi megbízott választásához pedig legalább 16 munkavállaló szükséges. Mivel a kölcsönzött munkavállaló jogilag a kölcsönbeadó munkavállalója, így e küszöbértékekbe a kölcsönbeadónál kell őket beszámítani. Ám mivel nem munkavállalói a kölcsönvevőnek, nála a kölcsönzött munkavállalókat nem kell figyelembe venni e létszámok számításánál.
A törvény alapján üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Az üzemi tanács tagjának választására pedig a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. Látható, hogy az aktív és passzív választójognak is feltétele a munkáltatóval fennálló munkaviszony. Így a kölcsönzött munkavállaló csak a kölcsönbeadónál tud bekapcsolódni az üzemi tanács munkájába. A kölcsönvevőnél üzemi tanácsi tag nem lehet, és nem is szavazhat az üzemi tanácsi választásokon.
A fentieket azzal indokolhatjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzés rendeltetésének megfelelő, rövid tartamú kikölcsönzések alatt a munkavállaló nem válik annyira a kölcsönvevő szervezetének részévé, hogy ott biztosítani kellene bekapcsolódását a döntéshozatali folyamatokba az üzemi tanácson keresztül. Ugyanakkor aggályos, hogy a kölcsönzött munkavállalót akkor sem illetik meg részvételi jogok a kölcsönvevőnél, ha évek óta, akár öt évre szóló kikölcsönzés alapján dolgozik nála.
Ráadásul az üzemi tanács együttdöntési, véleményezési hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedések olyanok, amelyek sok esetben egyaránt vonatkoznak a kölcsönzött és a közvetlenül alkalmazott munkavállalókra is. Például, ha a munkáltató jóléti célú pénzeszközként a munkavállalók sportolási lehetőségét anyagilag támogatja, ezt az egyenlő bánásmód alapján a kölcsönzött munkavállalóknak is biztosítania kell. A kölcsönvevő üzemi tanácsa e kérdésben együttdöntési jogot gyakorol, amely azonban a kölcsönzött munkavállalókat – érintettségük ellenére – nem képviseli.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
Hasonlóan, számos olyan kérdés lehet, amely – mint a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedés – a kölcsönvevő üzemi tanácsának véleményezési jogkörébe tartozik és a kölcsönzött munkavállalókra is kiterjed (pl. a munkaidő beosztás, a műszakrend megváltoztatása). Itt is probléma, hogy e kérdésben a kölcsönzött munkavállalók üzemi tanácsi képviselete hiányzik, noha itt csak véleményezési jogról van szó, tehát az üzemi tanács álláspontja nem köti a kölcsönvevőt. Minderre tekintettel indokolt lenne valamiképpen a kölcsönzötteket is bekapcsolni a kölcsönvevőnél működő üzemi tanács munkájába.
A kölcsönvevő üzemi tanácsának a kölcsönzöttek vonatkozásában egyetlen ponton van törvényben szabályozott hatásköre. Eszerint a kölcsönvevőnek legalább félévente tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, valamint a betöltetlen álláshelyekről. Arról már nem szól a szabályozás, hogy ezt az információt az üzemi tanács a kölcsönzöttek, vagy a belsős állomány érdekében kell-e felhasználnia (pl. elő kell-e segítenie, hogy az üres belsős álláshelyekre kölcsönzöttek jelentkezzenek, avagy éppen ezzel ellentétes gyakorlatot is folytathat).
Míg a kölcsönvevőnél nincsenek részvételi jogosítványai a kölcsönzött munkavállalónak, addig a kölcsönbeadónál – ahol jogilag lehetőség lenne rá – az üzemi tanácsi választás lebonyolítása gyakorlati akadályok miatt szinte lehetetlen. A választási bizottság létrehozása, a jelöltállítás és az érvényes szavazás szabályai mind komoly kihívások elé állítják az egymással legfeljebb laza kapcsolatban lévő kölcsönzött munkavállalókat, akik adott esetben más-más kölcsönvevőknél dolgoznak. Így összességében az üzemi tanácsi képviselet a legtöbbször csak elvi lehetőség marad a kölcsönzött munkavállalók számára.
