Baleseti táppénz üzemi baleset után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a munkavállalót ért üzemi baleset esetén járó baleseti táppénzt mutatjuk be. A munkavállalónak az üzemi baleset esetén a megélhetése veszélybe kerül, hiszen munkavégző képességét elveszti, és ebből kifolyólag a kieső időtartamra társadalombiztosítási ellátás igénybevétele válik szükségessé részéről. A baleseti táppénz szabályait a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) baleseti ellátásokról rendelkező VI. fejezete tartalmazza. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.


Mikor beszélünk társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetről?

A baleset fogalmáról a munkavédelemről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/A. pont). Foglalkozási megbetegedésnek pedig a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodást érti, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/D. pont).

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Társadalombiztosítási szempontból ehhez képest egy szűkebb fogalmi meghatározással találkozunk, amely szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri, illetve üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset társadalombiztosítási szempontból az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. További pontosítás a törvényben, hogy kimondja, a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell (Ebtv. 52. §).

Milyen eljárási szabályokra kell figyelemmel lenni a baleset üzemiségének megállapítása során?

Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként kell a táppénzt megállapítani. Abban az esetben, ha a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénzelőleg összegét be kell számítani. Ha az igénylő ugyanakkor a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénzelőleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni [Ebtv. 52/A. § (1)–(3) bekezdés].

HR & Munkajog

A havonta megjelenő szaklap segíti a munkajoggal foglalkozó, munkaügyi és HR szakembereket a gyorsan változó jogszabályok követésében és értelmezésében.
Szaklapunkra előfizethethet nyomtatott és online formában, de akár külön-külön is megvásárolhatja az egyes lapszámokat.

Előfordulhat, hogy a baleset a kivizsgálása során a rendelkezésre álló adatok alapján nem minősül üzemi balesetnek, ilyenkor táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénzelőleg összegét be kell számítani. Amennyiben az ellátást folyósító szerv a táppénzelőleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy az előzőekben leírt táppénzellátás a folyósított táppénzelőleg összegnél alacsonyabb összegben jár, és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni [Ebtv. 52/A. § (4)–(5) bekezdés].

Mely esetekben nem minősül üzemi balesetnek a baleset?

Nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt történt [Ebtv. 53. § (1) bekezdés a) pont]. Fontos, hogy csak a sérült kizárólagos ittassága miatt bekövetkezett baleset nem üzemi baleset, ha azonban a munkáltató közrehatása is megállapítható, úgy az üzemi jellege a balesetnek megállapítható lesz. Szintén nem üzemi baleset a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó munka, az engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat vagy a munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset [Ebtv. 53. § (1) bekezdés b) pont]. Az úti baleset tekintetében pedig nem üzemi baleset a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt baleset [Ebtv. 53. § (1) bekezdés c) pont]. Abban az esetben pedig, ha a munkavállaló sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, úgy az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem támaszthat jogosultságot [Ebtv. 53. § (2) bekezdés].

Dr. Homicskó Árpád Olivér, a HR&Munkajog szaklap 2015/4. számában megjelent cikkéből többek közt azt is megtudhatja, hogy milyen összegű ellátást kaphat a baleseti táppénzre jogosult munkavállaló.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.