Be kell-e jelentenie a nőnek a felmondás előtt, hogy várandós?

Szerző: Dr. Tóth Bence
Dátum: 2019. január 22.
Címkék: ,
Rovat:
A munkáltató számos esetben nem mondhat fel a munkavállalónak. Ilyen eset például az, amikor a munkavállaló várandós. Évtizedeken keresztül vitát generált a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató a várandósságról nem tudva mond fel a várandós nőnek.

A Munka Törvénykönyve 65. §-a korábban úgy rendelkezett, hogy a felmondási tilalomra a várandós nő akkor hivatkozhatott, ha a várandósság tényéről a munkáltatót előzetesen – azaz még a felmondás előtt – tájékoztatta. Így előfordulhatott az a helyzet is, hogy a munkavállaló a felmondás előtt nem szólt a várandósságról, ezt a tényt csak a felmondás után közölte a munkáltatóval. A felmondás azonban ezzel nem vált jogellenessé, így a felmondási tilalom nem érvényesült.

A korábbi bírói gyakorlat azonban valamilyen szinten alapból is védte a várandós munkavállalót, abban az esetben, ha várandósságáról a munkáltatói felmondás közlésekor nem tudott. A bíróság ugyanis kimondta, hogy a munkáltatói rendes felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít meg (EBH2005.1242). Ha a várandós nő a munkáltatói rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, ezt követően az – elsőfokú eljárásban erre alapított felmondási tilalom alapján – jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenessége megállapítását (BH2005.366). Ennek bizonyítása azonban nem volt egyszerű, akár hosszas folyamatot is igénybe vehetett.

A 17/2014. (V.30.) AB határozat azonban 2014. május 31-jétől hatályon kívül a „felmondás közlését megelőzően” mondatrészt az Mt. 65. § (5) bekezdéséből. Ennek megfelelően jelenleg a munkavállaló a várandósságra akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. Ez kellemetlen helyzetbe hozhatta a munkáltatót, tekintve, hogy így az általa közölt felmondás akkor sem volt jogszerű, ha egyik fél sem tudott a munkavállaló várandósságáról. Ezt kompenzálva a jogalkotó 2016 óta lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhassa. A munkáltatói felmondása visszavonása esetén a várandós nő munkaviszonya továbbra is fennáll, tehát úgy kell tekinteni, mintha az a felmondás következtében meg sem szakadt volna. Amennyiben a munkáltató nem hajlandó visszavonni a felmondását, akkor a munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményeit kell alkalmazni.

Érdemes azonban a munkavállalónak minél előbb tájékoztatni a munkáltatót a várandósság tényéről, több más okból kifolyólag is. Egyrészt amennyiben a munkavállaló nő várandós, úgy az Mt. több helyen is védi a munkavállalót. Az Mt. 51. § (3) bekezdése alapján kizárólag olyan munkafeltételekkel és olyan munkaidő-beosztásban lehet foglalkoztatni a várandós munkavállalót a várandósság tényének munkáltató tudomására jutásától, amely a várandós nő számára hátrányos következményekkel nem jár. Az Mt. 60. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a munkáltató nem tudja megteremteni e feltételeket, úgy egy másik munkakört kell felajánlani a munkavállaló nő számára, ha pedig erre nincsen lehetőség, akkor ettől a pillanattól fogva nem foglalkoztatható a munkavállaló, és fel kell menteni őt a munkavégzés alól. Érdemes tehát a minél korábbi munkavállalói bejelentés, mivel, ha még nem is lehet őt foglalkoztatni semmilyen munkakörben a munkáltatónál, akkor is jogosult lesz az alapbérére. Másrészt a munkavállalónak azért is megéri minél korábban cselekednie, mert a családi adókedvezményt már a várandósság megállapításától számított 91. naptól idénybe veheti. Így a minél előbbi „cselekvés” több pénzt is hozhat a munkavállaló számára.

Kérdésként merülhet fel, hogy a munkavállalónak milyen formában kell értesíteni a munkáltatóját a várandósság tényéről. A tájékoztatást az Mt. alapján nem köteles írásban megtenni a munkavállaló, azonban – véleményem szerint – érdemes azt írásba foglalni. A másik oldalról pedig a munkáltató bármikor kérheti, hogy a munkavállaló hitelt érdemlően igazolja a várandósság tényét, és ilyenkor a munkavállaló köteles az orvosi igazolást átadni a munkáltatónak.

Mai napig sokan tartanak attól, hogy a munkáltató mit fog szólni a várandóssághoz, lesz-e valami negatív következménye a bejelentésnek. Egyrészt fontos tisztázni azt, hogy pont az ellenkezőjével – tehát a bejelentés elmulasztásával – járhat rosszul a várandós nő. Másrészt, a várandós nőt ilyenkor az Mt. a fent részletezettek alapján több rendelkezésben is védi, illetve a munkáltató ilyenkor a munkavállalóval szemben hátrányos megkülönböztetést sem alkalmazhat.

A munkajogi szabályozás tehát egyszerre lett „munkavállaló- és munkáltatóbarátabb” is, hiszen egyrészt nem kötelező a munkáltató felmondása előtti értesítés a várandósságról, másrészt viszont a munkáltató is visszavonhatja a felmondást az azt követő 15 napon belül.


Kapcsolódó cikkek:


Felmérik a munkavállalók sztrájkkészségét
2019. február 15.

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság - jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A minimálbér betartását is ellenőrzi a NAV és a Munkaügyi Hatóság
2019. február 15.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban országszerte közösen ellenőrzik, hogy a gazdálkodók betartják-e a 2019. január 1. óta hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló szabályokat.

Átlagosan 15 százalékkal emeli dolgozói bérét a Lidl
2019. február 15.

Újabb, átlagosan 15 százalékos béremelést hajt végre a Lidl Magyarország március 1-jétől, csaknem 4600, az üzletekben és a raktárakban dolgozó munkavállaló fizetése nő - közölte a társaság csütörtökön.

A Tesco idén két lépésben emeli a dolgozók alapbérét
2019. február 14.

A Tesco Global Áruházak Zrt. idén két lépésben emeli dolgozói alapbérét, a legalacsonyabb keresetűek fizetése így januárban bruttó 197 ezer forintról 207 ezer forintra, szeptemberben pedig bruttó 215 ezer forintra nő - olvasható a társaság és a munkavállalókat képviselő két szakszervezet közös közleményében.