Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, cikksorozatunk második részében az év indításához kapcsolódó bérelszámolói feladatokat vesszük sorra.
Év indításához kapcsolódó bérelszámolói feladatok
Az 2015. év indulásakor számolni kell néhány jogszabályváltozásból adódó teendővel. Ebből kiemelendők a minimálbérrel és a cafetéria rendszer működtetésével összefüggő feladatok, valamint az adóelőleg vonáshoz adandó nyilatkozatokat beszerzése, illetve az ezt megelőző tájékoztatási kötelezettség.
a) A minimálbér és a garantált bérminimum változásával összefüggő feladatok
A minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet szabályainak végrehajtása minden munkáltatóra kötelező érvényű. 2015. január 1-jétől a minimálbér 105 000 Ft/hóra és a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 122 000 Ft/hóra emelkedett. Természetesen részmunkaidő esetén a bértételeket arányosan csökkenteni kell.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
A munkáltatóknak minimálbér és a garantált bérminimum változásakor a munkavállalók bérét kötelező a megemelt szintre emelni. Az emelt alapbért már a januári bérelszámolásnál el kell számolni, vagyis minden munkavállalónak legalább a kötelező legkisebb munkabért, illetve – ha a feltételeknek megfelel – a garantált bérminimumot meg kell kapnia. Természetesen az alapbéremelésről a munkavállalót is tájékoztatni kell. Mivel ezt a fajta béremelést jogszabály írja elő, elegendő erről a munkavállalót tájékoztatni, nem szükséges kétoldalú munkaszerződés módosítás.
b) Cafetériával kapcsolatos bérelszámolói feladatok
A cafetériát alkalmazó munkáltatóknak minden évben feladatot jelent a cafetéria keret mértékének meghatározása és a választható juttatási elemek körének kialakítása. Ennek során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat és azok új évre érvényes változásait.
2015-ben is történtek módosítások a béren kívüli juttatások szabályozásában, így érdemes újragondolni a cafetéria keretben kínált elemek körét, és mértékét. 2015-ben a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre nem változik ugyan, de 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökken a béren kívüli juttatások éves értékhatára. Vagyis éves 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás, amely szerint a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, összességében 35,7 százalék közterhet kell fizetni. Azonban emellett bevezetésre került az úgynevezett rekreációs keretösszeg, ami 2015-ben 450 ezer forint. A további összeg kizárólag SZÉP kártyára utalása esetén kedvezményes összeg marad évi 450 ezer forintig. Ezen kereteken felül juttatott béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások adóterhe a 2014. évi mértékkel azonosan a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás. A juttatási formák kombinálásával lehet megtalálni a legkedvezőbb megoldást, vagyis a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig 2015-ban kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalóknak biztosítani.
A cafetériarendszert alkalmazó munkáltatóknak minden évben új elszámolási évet kell indítani. Január hónapban esedékes a munkavállalók nyilatkoztatása arról, hogy a cafetéria keretüket milyen béren kívüli juttatásokra szeretnék felhasználni. A munkáltató a munkavállalónak az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján tudja figyelembe venni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a cafetéria juttatások adókötelezettségének megállapításához. Ezen nyilatkozatok beszerzése a munkáltatónak elsődleges érdeke, ugyanis ha a béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Abban az esetben, ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek kell viselnie (Szja tv. 71. § (4)-(5) bekezdés).
Ebből adódóan a bérelszámolók kiemelt év eleji feladatai közé tartozik a munkavállalók nyilatkoztatása a cafetéria keretük felhasználásáról, a választott cafetéria elemekről, valamint a választott cafetéria elemekre vonatkozóan az adott juttatás adókötelezettségének megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben fogalt feltételek fennállását igazoló nyilatkozatokat beszerzése a munkavállalóktól.
c) Adóelőleg-nyilatkozatok
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat, az un. adóelőleg-nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ebből adódóan a nyilatkozatok helyességének meghatározó jelentősége van. Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.
A nyilatkozatok megtétele általában már az első, vagyis a januári fizetés előtt megtörténik, tehát az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és nyilatkozat befogadási feladatok is erre az időszakra esnek.
Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig, illetve újabb nyilatkozattételig érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.
Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozhat:
A nyilatkozat minták a NAV honlapjáról letölthetőek, vagy azonos tartalommal számítógépes úton is előállíthatóak. Változás a 2015. évi nyomtatványokon, hogy a nyilatkozatokra kötelező feltüntetni a magánszemély adószámát, és a korábbi évektől eltérően ennek hiányában nem használhatók a természetes azonosító adatok.
Másik változás, hogy az adóelőleg-nyilatkozatok köre kibővült az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozattal. Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint, aminek adóvonzata 5 000 forint havonta. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de ezen időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele. Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket. A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;
b) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;
c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.
A cikk első része itt olvasható el.
