Bérelszámolók év eleji feladatai 2015-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, a folyamatosan végzendő bérelszámolói feladatok mellett le kell zárni az előző évet és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az újévet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is. A cikk ezeket az év eleji feladatokat foglalja össze.
 


Igazolások kiadása

A munkavállalóknak kötelezően kiadandó igazolások három területet érintenek: a munkáltatói jövedelemigazolás, a kifizetői jövedelemigazolás és a járulékigazolás. Az igazolásokat 2015. január 31-ig kell kiadni.

1. Munkáltatói jövedelemigazolás

A 14M30-as nyomtatványon munkáltató minden munkavállalónak köteles kiadni a munkáltatói jövedelemigazolást, amelynek célja az adóbevallás teljesítéséhez szükséges adatok igazolása. A munkáltatói jövedelemigazolás összesített jövedelemigazolást tartalmaz a munkavállaló részére az adóévben teljesített adóköteles kifizetésekről, juttatásokról. A munkáltatói jövedelemgazolásra az 14M30-as „A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához” című nyomtatvány szolgál, amely letölthető a NAV honlapról. A munkáltató köteles a jövedelemigazolást adóhatóság által elkészített nyomtatvánnyal egyezően kiállítani. Az igazolás a munkáltató által használt programmal is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Így az 14M30-as nyomtatványon feltüntetett sorok adattartalma és sorszáma megegyezik a 1453-as személyi jövedelemadó bevallás soraival, ami segítséget nyújt a magánszemély önadózásához. A munkáltatói jövedelemigazolást akkor is ki kell adni, ha egyébként a munkavállaló munkáltatói adóelszámolás útján tesz eleget adóbevallási kötelezettségének.

Az igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket és elkülönülten adózó jövedelmeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére az adóévben kifizetett,
  • a bevételt csökkentő tételeket,
  • a személyi jövedelemadó előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket,
  • a családi járulékkedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatást,
  • a levont személyi jövedelemadó- és adóelőlegek összegét,
  • adónyilatkozattal kapcsolatos tájékoztatást.

Az év közben munkahelyet változtató munkavállalók számára kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlapon szereplő – jövedelmeket is, amennyiben az új munkáltatóval történő munkaviszony létesítésekor az „Adatlapot” átadta a munkavállaló a munkáltató részére. A korábbi munkáltató által kiállított „Adatlapon” szereplő összeget a jelenlegi munkáltató az év során „hozott bérként” kezeli, az M30-as igazoláson pedig halmozott adatként vesz figyelembe. Az erre szolgáló kódkockában jelölni kell, hogy tartalmaz-e az igazolás halmozott adatot.

Az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint az adóelőleget megállapító munkáltatónak a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a munkavállalót arról is, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat, és így nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia. A munkáltató az igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. A munkavállalót arról is tájékoztatni kell, ha a rendelkezésére álló adatok alapján a munkavállaló nem választhatja az adónyilatkozatot.

Az állami adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek, amihez az is szükséges, hogy a munkáltató a kiadott jövedelemigazolást cégszerű írja alá. Az igazolás átadásánál gondoskodni kell az átadás igazolásáról is, vagyis a munkáltató példányát a magánszeméllyel alá kell íratni. Postai úton történő küldésnél a tértivevény bizonyítja az átvételt.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

2. Kifizetői jövedelemigazolás

Abban az esetben, ha a magánszemély számára nem munkaviszony keretében történt kifizetés, a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemélynek átadni, amely tartalmazza a magánszemély

– bevételének teljes összegét,

– a bevétel jogcímét,

– a személyi jövedelemadó előleg, illetve adó alapjául szolgáló összeget,

– a levont adóelőleg, adó összegét,

– a levonni elmulasztott adóelőleg, illetve adó összegét.

Kifizetői jövedelemigazolást kell kiállítani pl. megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén is.

A kifizető már a kifizetés alkalmával köteles ezt az igazolást kiadni, azonban ha ez évközben bármilyen ok miatt nem történt meg, azt pótolni kell legkésőbb az adóévet követő január 31-ig. A kifizető által ugyanazon magánszemélynek történő többszöri kifizetésről január 31-ig összevont igazolást is ki kell állítani, amelyet a magánszemély adóbevallása elkészítéséhez használ fel. A kifizetések jogcímeit az összevont igazoláson jövedelem fajtánként bontani kell.

3. Járulékigazolás

A Tbj. törvény alapján a foglalkoztató köteles a tárgyévet követő év január 31-éig a jövedelemigazoláshoz csatoltan kiadni a járulékigazolást is, amit az egyéni nyilvántartás adataival egyezően kell kitölteni. Az igazolás tartalmazza a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamát, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegét és azok alapját, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményt.

Egyébként ezt az igazolást a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnésekor is ki kell adni soron kívül.

Bérelszámolói feladatok a 2014. évi adóbevallással kapcsolatban

Az adóbevallással kapcsolatos bérelszámolói feladatok közül kiemelkedik a munkáltatói elszámolás elkészítése. A munkáltató nem köteles a munkáltatói adómegállapítást elkészíteni, annak elvégzése saját döntésétől függ. Abban az esetben, ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély a munkáltatójához tett nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. A munkáltatói adómegállapítás a magánszemély adóbevallásának minősül, az magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával teljesíti adóbevallási kötelezettségét.  A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából tehát adóbevallással egyenértékű.

A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat bekérésének határideje 2015. február 2. A nyilatkozat arról szól, hogy a munkavállaló kéri-e a munkáltatói elszámolást, vagy nem. A nyilatkozatban a nemlegességről is kell nyilatkoznia a munkavállalónak. A munkáltató kötelessége felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy ha a munkáltatói elszámolást kéri, akkor, ha később – akár a munkáltatói elszámolás feltételeinek hiánya miatt – bevallást nyújt be, a munkáltatót írásban tájékoztatnia kell. Ha a munkavállaló munkáltatói elszámolást kér, és mégis adóbevallást is nyújt be, az adóbevallást addig nem dolgozza fel az adóhatóság, amíg nem tisztázza a magánszemély adóbevallás benyújtásának okát.

A munkáltatói elszámolást kérőkről a 1508-as bevallásban február 12-ig adatot kell szolgáltatni.

A munkáltatónak meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a munkáltatói adómegállapítás jogszabályi feltételei.

A munkavállaló a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben

– kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;

– az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek a munkáltatója fizette be; Ennek feltétele, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;

– a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető fizette be;

– az adóévben a munkáltató(k)tól szerzett bevétel(ek) mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt; Ennek feltétele, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

2015. január 1-től a munkáltatói adómegállapítás határideje május 20. helyett április 30-ra, illetve a Nav felé az elektromos továbbítás határideje június 10. helyett május 20-ra változik. (Art. 27. § (4))
 
Bizonytalanságot okozott, hogy a 2014. évi adókötelezettség teljesítésére az előző, 2014. évi szabályokat és határidőket kell-e alkalmazni, vagy már 2015. január 1-jétől hatályos új határidők érvényesek a 2014. évi munkáltatói adómegállapításra. A kérdés válaszaként a NAV honlapján megjelentek tervezet helyett végleges formában a munkáltatói adómegállapításhoz kapcsolódó nyilatkozat minták. Letölthető a „Nyilatkozat a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításának kéréséről, mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata, és nyilatkozat a családi adóalap kedvezmény érvényesítéséhez munkáltatói adómegállapítás esetén” című anyag, köztük az „Útmutató a 14NY29/14NY30 és 14NY63 számú nyilatkozatok kitöltéséhez”.

Az Útmutató alapján a 2015. január 1-jétől módosított munkáltatói adómegállapítás új határidőit már a 2014. évet érintő munkáltatói adómegállapítás esetén is alkalmazni kell.
A cikkben korábban megjelent határidők helyett a munkáltatói elszámolással összefüggő feladatok és azok új határidők az alábbiak:

  • munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat bekérése február 2.
  • a munkáltatói elszámolást kérőkről adatszolgáltatás az adóhatóság felé február 12.
  • az adóelszámoláshoz, illetve az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások átvétele a munkavállalótól március 20-ig
  • a munkavállaló adójának megállapítása április 30-ig
  • igazolás kiadása a magánszemélynek a megállapított adóról április 30-ig
  • az elkészített adómegállapítás továbbítása elektronikus úton az adóhatósághoz május 20-ig

 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Négynapos nyári munkahéttel kísérletezik a PwC Magyarország

A PwC Magyarország a könyvvizsgálati üzletágában idén nyáron pilot jelleggel 4 napos munkahetet vezet be. Június elejétől augusztus végéig a vállalat 280 munkatársa csak hétfőtől csütörtökig fog dolgozni. A pilotban az audit tevékenységet folytató csapatok vesznek részt.

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.