Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kiemelt jelentőségű vasutas munkakörökben foglalkoztatottak bérét átlagosan 4 százalékkal emeli a MÁV munkakörtől függően 2017. július elsejéig, illetve 2017. január elsejéig visszamenőleg. Az intézkedés 1300 munkavállalót érint, a megemelt bért a szeptemberi fizetéssel október 10-én kapják meg a dolgozók – közölte a MÁV Zrt.
A MÁV tájékoztatása szerint a béremeléskor egyes munkaköröket magasabb besorolásba tettek. A vasúttársaság hangsúlyozta, az állami vállalatok közül az idén elsőként a MÁV alakított ki közös béremelési javaslatot a szakszervezetekkel, és 2017. március 13-án a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyásával és a kormány támogatásával 3 évre szóló, összesen 30 százalékos béremelésről kötött megállapodást a vasutas érdekképviseletekkel, amely 2017. és 2019. közötti időszakra átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos béremelést tartalmaz.
A megállapodás szerint a MÁV-csoport nem vezető beosztású munkavállalói 2017. január 1-től átlagosan 10 százalékos alapbéremelésben részesültek, a fennmaradó 3 százalékot a vasúttársaság vezetése az érdekképviseletekkel egyeztetett szempontok alapján az egyes munkakörök közötti bérfeszültségek kezelésére fordítja. Ez utóbbi mérték lett átlagosan 4 százalék az érintett munkakörök szűkítésével.
A MÁV a felsőfokú állami végzettségű munkavállalóknál diplomás minimálbért is alkalmaz, amelynek összege főiskolai végzettségnél 270 000 forint, egyetemi végzettségnél 300 000 forint. A munkáltató által nyújtott önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés mértéke idén is tovább emelkedett: az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés mértéke 2017. január 1-től a munkavállaló alapbérének 3 százaléka, 2018. január 1-től pedig 3,5 százaléka – tájékoztatott a vasúttársaság.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
