Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megegyeztek a sztrájk várható időpontjáról a Tescónál működő szakszervezetek, de a dátumot egyelőre nem közlik.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságai a munkabeszüntetés részleteiről tárgyaltak – mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke hétfőn az MTI-nek.
Hozzátette, hogy országos sztrájkra készülnek, és a két szakszervezet sztrájkbizottsága szerdán is folytatja az egyeztetést.
Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke közölte: a Tesco-dolgozók nem fogadták el a társaság múlt heti ajánlatát, amely szerint a Tesco idén már nem számol béremeléssel, inkább a jövő évi bártárgyalásokra akar koncentrálni. A létszámkérdés rendezésére pedig munkacsoportokat állítana fel a cég, és ezeknek kellene áruházakra és munkakörökre vetítve megállapítani a munkaerőhiány mértékét, amit a dolgozók csupán időhúzásnak tekintenek – jegyezte meg.
A Tescóval a tárgyalások elméletileg szeptember 11-én folytatódnak – tette hozzá a KASZ sztrájkbizottságának elnöke.
Bubenkó Csaba korábban sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy az áruházláncnál a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.
Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli továbbá, hogy a külső munkaerő – az alvállalkozók által foglalkoztatottak – létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.
A szakszervezet szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra.
A KASZ és a KDFSZ közös sztrájkkövetelései közül, amelyeket még augusztus második felében juttattak el a szakszervezetek a munkáltatóhoz, Karsai Zoltán a múlt héten példaként említette a létszám kérdését, a béremelést, a régóta a vállalatnál dolgozó munkavállalók megbecsülését, a bértorlódás problémáját és a munkaeszközök felülvizsgálatát.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
