Béremelés jön a rendvédelemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átlagosan 30 százalékkal emelkedik az illetmény, a rendfokozat a beosztáshoz igazodik. Benyújtották a törvényjavaslatot.
 


Benyújtották a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, a tervezet elfogadásával létrejöhet az új illetmény- és előmeneteli rendszer.

A belügyminiszter által benyújtott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat kedden került fel az Országgyűlés honlapjára. Az elfogadása esetén július 1-jén hatályba lépő új törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt váltaná fel.

A javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára és egyes társadalombiztosítási ellátására.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

Az új illetményrendszer létrehozásának célja, hogy – a jelenlegi bonyolult pótlékrendszert felváltva, átlátható módon – egyidejűleg ismerje el a munkakör értékét, a szolgálati tapasztalatot és a teljesítményt – áll az indoklásban. Ennek megfelelően az illetmény beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból és hivatásos pótlékból áll majd. Ezeken felül – a szolgálatteljesítés speciális körülményeihez igazodóan – a korábbi mintegy harminc pótlék helyett kizárólag az alábbi pótlékok kifizetésére nyílik majd lehetőség: idegennyelv-tudási pótlék, nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők, preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka, éjszakai, valamint készenléti pótlék.

A javaslat szerint az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal teljesítményjuttatás fizethető ki, amely nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A törvényjavaslat bevezeti a rendvédelmi illetményalap fogalmát, amelyet a központi költségvetésről szóló törvény állapít meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap. Az illetményrendszert érintő további változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés. A szervezeti hierarchia magasabb szintjén betöltött szolgálati beosztásból fakadó elvárásokat, munkaköri követelményeket a beosztási illetményben ismerik majd el.

Az új illetményrendszer magasabb illetményt biztosít a hivatásos állomány tagjának: a kormány döntésének megfelelően az új besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagosan 30 százalékos mértékű illetményemelkedés.

Ezt az alábbiak szerint differenciálnák: az alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében érje el a 30 százalékot, a nem alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében a 25, a vezetők esetében pedig a 15 százalékot.

A rendfokozat szerepe a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen változik: a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik, mivel a javaslat besorolási kategóriánként meghatározza mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb rendfokozatot. Ha a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz jogosult, ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. Ezzel biztosítható, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot viseljen, mint a beosztottai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói viszony.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.