Béremelés jön az egészségügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén 26,5 százalékkal nő az alapbér a szakdolgozóknál – jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter.


A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.     

A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal – tette hozzá.     

Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.     

A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejlesztésekre is. Úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb „funkciók költöztetéséről”.     

Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.     

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.     

A sajtótájékoztatón mások mellett megjelent a tárgyalásokon is részt vett Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki köszönetet mondott a kormánynak a megállapodásért, hogy elérhették sztrájkköveteléseiket, „melyeket négy szoclib kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni”.

Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a béremelésnek köszönhetően meg lehet állítani a szakdolgozók elvándorlását, növekszik a dolgozói létszám és többen jelentkeznek majd erre a pályára. Arról is beszélt, az idei átlagosan 26,5 százalékos béremelés egyes kategóriákban 34-35 százalékos béremelést jelenthet, ez elsősorban azokon a területeken várható, ahol a legnagyobb a munkaerő-hiány és a terhelés.    

Kitért arra is, hogy a megállapodás a közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik, de a szakdolgozói társadalom csaknem 25 százaléka más jogviszonyban dolgoznak. Hozzátette: céljuk az, hogy az ő helyzetük is javuljon. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól

Alighanem mindenki számára ismerősen cseng az a kifejezés, hogy túlóra. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb munkahelyen előfordul, hogy tovább bent kell maradni, vagy végül akkor is be kell menni dolgozni, amikor eredetileg pihenőidő telt volna. Gyakorisága ellenére a túlmunka, vagyis a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, díjazásának szabályaival sokszor mégis kevésbé vannak tisztában – nemcsak a munkáltatók, sokszor maguk a munkavállalók is. Az alábbiakban ezért összeszedjük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.