Béremelés lesz az egészségügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentős bérfejlesztést jelentett be novemberre az egészségügyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter.


Lázár János elmondta: mintegy 98 ezer ember, köztük 79 ezer szakdolgozó és 16 ezer szakorvos bérét emelik. 

Az orvosok újabb 100 ezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek 50 ezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre.

Idén az egészségügyi béremelés 82,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek – ismertette. 

Lázár János közölte azt is: a kabinet döntött a kórházak adósságrendezéséről is, valamint azon intézmények támogatásáról, amelyek strukturális változtatásokat hajtanak végre az adósság hosszú távú csökkentéséért. Erre 56 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet. 

Ebből az intézmények 30 napon túli adósságát rendezik, de azokat az kórházakat is támogatják, amelyek az ellátás színvonalát növelő változtatásokat hajtottak végre.

Novemberben megkezdődik az egészségügyi ellátás során keletkezett összes adat digitalizálása, vagyis létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér – jelentette be a miniszter. 

Lázár János azt mondta: az elektronikus személyi igazolványok első felhasználásaként az összes adat egy központi nyilvántartási rendszerbe kerül, amely átláthatóbb, kezelhetőbb rendszert hoz létre.

A változás érinti az összes egészségügyi dolgozót és ellátást, vagyis a kórházak mellett például a háziorvosi ellátást, a szakrendelőket vagy a gyógyszertárakat.

A dolgozók egy központi rendszer részesei lesznek, amelyben az eddig manuálisan vagy más módon rögzített adatok egy helyre, egy központi felhőbe kerülnek. Ehhez használják majd elektronikus személyi igazolványaikat, amelyeket soron kívül állítják ki számukra.

Mint mondta, március óta folyik az átállás előkészítése, amelynek keretében már 25 ezer leolvasót osztottak ki, további 14 ezer kiszállítása pedig már megkezdődött, az átállást folyamatosan valósítják meg.

 

A kezdeményezést a gyógyszerészi, az orvosi kamara és a kórházszövetség is támogatta. Lázár János szerint az egészségügy modernizálásában döntő jelentősége lehet a közhiteles adatok, folyamatok kontrollálásának.

Az új dél-budai kórházról szólva kiemelte: az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi fejlesztése lesz Budapesten, az új kórház hozzávetőleg 150 milliárd forintba kerül. Ez lesz Magyarország és valószínűleg az egész térség legmodernebb ellátó intézménye – mondta a miniszter.

Lázár János kérdésre közölte: Marton László ügyével nem foglalkozott a kormány, így állami kitüntetésének visszavonása sem került szóba. Hozzátette ugyanakkor: állami kitüntetéseket nem szoktak visszavonni. Megjegyezte, ha felmerül a parlamentben az ügy miatt jogszabály-szigorítási szándék, a megtárgyalására a Fidesz és az igazságügyi tárca is nyitott. A konkrét ügyet súlyosnak, de magánjellegűnek minősítette, amelyről szerinte a kormánynak nem kell véleményt nyilvánítania azon túl, hogy elítéli a zaklatásokat. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentését, miszerint ezen szexuális zaklatási ügyek eltörpülnek azok mellett, amelyek a tömeges iszlám bevándorlás után lehetségesek, úgy kommentálta: Franciaországban 8,5 millió felnőtt muszlim férfi van. Elgondolkodtatónak ítélte, hogy ennek milyen következménye van az adott társadalomra nézve. Hangsúlyozta: Semjén Zsolt is elutasít minden hasonló erőszakot. 

Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés várhatóan érdemben nem változtat a kötelező kéményellenőrzés eltörléséről szóló szabályokon, Lázár János azt felelte: a kormány minden államfői indítványt, javaslatot, kritikát komolyan vesz és megfontol, így ebben az esetben is kellő körültekintéssel járt el.

Emlékeztetett: a kabinet korábban ingyenessé tette a szolgáltatást az emberek számára. Kijelentette ugyanakkor: nem megalapozottak azok az általa politikai jellegűnek mondott érvek, amelyek az embereket saját maguktól akarják megvédeni. Mindenki felelős a saját tulajdonában lévő otthona műszaki állapotáért – hangsúlyozta.

A politikusi vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről szólva megjegyezte: ezt a parlamentnek kell megoldania, mert az nem kérdés, hogy ha összegyűlne az aláírás, mi lenne a népszavazás eredménye.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).