Bérfizetés módja az Mt. módosítás tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló munkájáért fizetés jár, a munkabér kifizetése pedig a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonnyal összefüggésben. 2023. január 1-jétől főszabályként átutalással kell teljesíteni a bérfizetést, azonban a felek készpénzes teljesítésben is megállapodhatnak.

A munkabér pontos meghatározását nem tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.). Az egyenlő bánásmód követelménye alkalmazásában azonban elmondható, hogy a munkabér részét képezi a munkavállaló alapbére, valamint minden olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet a dolgozó a munkaviszony alapján közvetve vagy közvetlenül kap [Mt. 12. § (2) bekezdés]. A munkaszerződés kötelező elemeként az Mt. kizárólag a munkavállaló alapbérét határozza meg, de a munkaszerződésben minden további olyan díjazási elemről is lehet rendelkezni, amely a munkabér részét képezi vagy képezheti (pl. bérpótlékok, bónusz, prémium). Meg kell jegyezni, hogy nem minden kifizetés vagy juttatás tekinthető munkabérnek, így például a dolgozónak adott utazási költségtérítés.

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, és ettől sem kollektív szerződés, sem pedig a felek megállapodása nem térhet el. A forinttól eltérő devizában való teljesítésre csak külföldi munkavégzés vagy jogszabály erre vonatkozó rendelkezése esetében kerülhet sor [Mt. 154. § (1) bekezdés].

A munkabér kifizetésének idejével kapcsolatban általános szabály, hogy azt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni [Mt. 157. § (1) bekezdés]. Ettől a szabálytól azonban a felek megállapodása eltérhet, így a munkaszerződésben lehetőség van rendelkezni arról, hogy a munkabér kifizetése az Mt.-ben meghatározott időpontnál előbb vagy később történik. A munkavállaló részére járó munkabért főszabály szerint utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bekezdés]. Ez esetben is megengedi az Mt. az eltérést, a felek rövidebb és hosszabb elszámolási időszakban is megállapodhatnak.

A bérfizetés módját tekintve a 2023. január 1-jével módosult Mt. újítást hozott. A korábbi Mt. úgy fogalmazott, hogy a munkabért készpénzben vagy átutalással kell megfizetni a munkavállaló részére. A hatályos Mt. főszabálynak már az utalásos bérfizetést tekinti és kimondja, hogy a készpénzes fizetésre a felek írásbeli megállapodása esetében kerülhet csak sor [Mt. 158. § (1) bekezdés]. Az Mt. módosításhoz fűzött indokolás szerint a változtatás célja a korszerű és készpénzkímélő eszközök használatának ösztönzése, valamint a munkáltatók szempontjából a hatékonyabb és jobban nyomon követhető bérfizetési megoldás biztosítása volt.

A bérfizetés tekintetében a korábbi részletszabályok nem változtak; a munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak továbbra úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen [Mt. 158. § (2) bekezdés]. A munkáltatóknak figyelniük kell, hogy a munkavállaló fizetése mindenképpen megérkezzen a bérfizetési napon, ebben a körben tehát a tranzakció átfutásának idejét is szem előtt kell tartaniuk. Ha a bér nem érkezik meg a dolgozóhoz időben, akkor késedelmes fizetésről beszélhetünk. Kézpénzes kifizetés esetén, ha a bérfizetés napja heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni a munkabért [Mt. 159. § (2) bekezdés].

A munkabér kifizetése a munkavállalónak költséget nem okozhat, kivéve, ha a dolgozó az utalást a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri [Mt. 158. § (3) bekezdés].

Hirdetés

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadóitól.

Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.