Idén az év elején tízből hat cég tervez fizetésemelést adni, erre leginkább a fizikai munkaerőt foglalkoztató nagyvállalatok dolgozói számíthatnak – közölte a Profession.hu legfrissebb kutatása alapján kedden.
Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történelmi magasságokba repült az infláció Magyarországon, emiatt a cégeknek sorozatos béremeléseket kellett végrehajtaniuk az elmúlt szűk két évben. Mostanra viszont elérkeztünk arra a pontra, amikor önmagában a fizetések növelésével nem lehet megfelelően motiválni a munkavállalóinkat, állítja Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora. Mint fogalmazott, a dolgozók ”nem fogják tűzbe tenni a kezüket” a cégért havi plusz 10 ezer forintért, inkább csoportos vagy egyéni juttatásokban kell gondolkodni, azzal lehet nagyobb hatást gyakorolni a munkatársak teljesítményére.
A munkavállaló munkájáért fizetés jár, a munkabér kifizetése pedig a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonnyal összefüggésben. 2023. január 1-jétől főszabályként átutalással kell teljesíteni a bérfizetést, azonban a felek készpénzes teljesítésben is megállapodhatnak.
A munkaviszony ellentétes alanyi oldalait jellemző, a munkaviszony lényegét meghatározó két jelentős kötelezettség a munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége. Ezek kölcsönös teljesítése hiányában a munkaviszony aligha tudja hosszú távon betölteni rendeltetését.
A forintárfolyam kiszámíthatatlan változása miatt a munkáltatóknál egyre gyakrabban merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállalók számára fizetendő munkabérek vásárlóértékét milyen módon lehet fenntartani. Lehetséges megoldásnak tűnhet a béreket devizában folyósítani a dolgozóknak, azonban a jelenleg hatályban lévő foglalkoztatási szabályok erre csak kivételes esetekben biztosítanak lehetőséget, ugyanis alapvetően a fizetéseket forintban szükséges kiegyenlíteni.
A munkajog rendeltetéséről, az uniós jogról és joggyakorlatról, a hazai joggyakorlatról, a munkaszervezés számos kérdéséről szólt előadásában dr. Sipka Péter a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián.
A gazdaság teljesítményéhez képest különösen dinamikus volt tavaly a bérek emelkedése, de az idén érzékelhetően lassulhat az ütem, amit már a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó megállapodás is jelez – kommentálták a legfrissebb kereseti adatokat elemzők.
A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.
Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.
A gazdasági válság növekedésével a munkáltatók árbevétele is csökken, ami miatt a munkavállalók részére történő bérfizetés is nehezebb a megszokottnál. Ha azonban a munkabér nem érkezik meg határidőben a munkavállaló számlájára, annak költséges következményei lehetnek, érdemes tehát előre átgondolni az alternatív lehetőségeket a jogszerű eljárás érdekében.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 155. § (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles a kifizetett munkabér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást adni a munkavállaló számára, ez a tájékoztatás a „bérlap”, „bérpapír”. Ennek célja, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja, a munkáltatótól megkapott összeg hogyan került kiszámításra. Előfordulhat azonban, hogy az elszámolásba hiba csúszik, ilyenkor a munkáltató feladata a tévedést korrigálni.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 11,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és 358 ezer 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 ezer 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 ezer forintot tett ki – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkaerőhiány miatt új megközelítést kell alkalmazniuk a cégeknek a munkavállalók toborzására és megtartására: nem elég a vonzó fizetés, jó munkahelyi élményt is kell nyújtani. A kulcs az employer branding, azaz munkáltatói márkaépítés lehet, amely során a vállalatok a már meglévő, vonzó pozitív elemeket teszik láthatóvá a jelenlegi és potenciális munkavállalók számára. A családi vállalatok előnyben vannak más cégekkel szemben, mivel a karizmatikus vezető és a család jelenléte biztosítja azt az alapot, amivel könnyeben tudnak azonosulni a munkatársak – hangzott el a K&H székházban szervezett családi vállalatok klubján.
A harmadik negyedévben 980 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 860 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2017 harmadik negyedéve óta mindössze 3,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, ugyanakkor ebben a körben a korábbinál magasabb lett a bónuszok, bérpótlékok aránya – áll a két cég közös közleményében.
Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?
Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?
