Bérpótlékok, párhuzamosan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos olyan eset elképzelhető, amikor egy időszakra a munkavállalót többféle bérpótlék is megilleti. Ám olyan kombinációk is vannak, amikor egyes bérpótlékok kizárják egymást. Az alábbiakban segítünk eligazodni a pótlék-halmozódással járó helyzetekben.

A bérpótlékok mindig valamilyen, az általánostól eltérő munkakörülményre tekintettel járnak a munkavállalónak. Elképzelhető, hogy valaki egyszerre több ilyen különleges körülmény mellett dolgozik. Például, a három-műszakos munkarendben dolgozó benzinkutas éjszaka rendkívüli munkaidőben helyettesíti kollégáját. A szóban forgó műszak éppen munkaszüneti napra esik, ami ráadásul vasárnap is. Vajon hogyan kell neki elszámolni ezt a napot? A beosztása alapján az alapbére és a túlórapótléka mellett az éjszakai, a műszak-, a vasárnapi és a munkaszüneti napi pótlék is szóba jöhetne. Miközben a bérpótlékok egymás mellett, egyszerre (ugyanarra az időszakra) is megillethetik a munkavállalót, ez alól vannak kivételek.

A Munka Törvénykönyve kifejezetten kimondja, hogy az éjszakai pótlék az este tíz és reggel hat közötti időszakban, egy órát meghaladóan végzett munka esetén jár, kivéve, ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult. Ha ugyanis a műszakpótlék jogosultsági feltételei is fennállnak, akkor csak ez jár a munkavállalónak, az éjszakai pótlék nem. A két pótlék funkciója hasonló (az általános nappali munkavégzéstől eltérő, illetve a rendszeresen változó beosztást honorálja), ám míg az éjszakai pótlék mértéke 15%, a műszakpótléké magasabb, 30%. Így a két pótlék „találkozása” esetén csak a magasabb mértékű jár.

Hasonló a helyzet a vasárnapi és a munkaszüneti napi pótlékkal. Előfordulhat, hogy egy munkaszüneti nap vasárnapra esik. A törvény szerint, a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében. Ennek az az oka, hogy a munkaszüneti napra szigorúbb szabályok vonatkoznak, e napra kevesebb esetben lehet beosztani a munkavállalót, mint vasárnapra. Ezt az elvet kell követni a díjazásnál is: ilyenkor nem az 50%-os mértékű vasárnapi pótlék jár, hanem a 100%-os munkaszüneti napi pótlék, és nem is a kettő együtt.

Érdekes esete a párhuzamosan járó pótlékok tilalmának a készenlét és az ügyelet. A Munka Törvénykönyve alapján, készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. Ha viszont akár készenlét, akár ügyelet alatt tényleges munkavégzésre kerül sor, az rendkívüli (beosztástól eltérő) munkaidőnek minősül, amelyre az alapbéren felül biztosan jár a rendkívüli munkaidő pótléka és minden további bérpótlék is, ha annak jogosultsági feltételei fennállnak. Például, akit két órára az éjszakai időszakban hívnak be a készenlétről dolgozni, az erre a két órára az alapbérét, a túlórapótlékot és a 15% éjszakai pótlékot is megkapja. Biztosan nem jár azonban a tényleges munkavégzés idejére maga a készenléti (illetve az ügyeleti) pótlék. Ezek ugyanis fogalmilag csak a munkaidőn kívüli rendelkezésre állás munkavégzéssel nem töltött idejére járnak. E két pótlék tehát biztosan nem halmozódik egyetlen másik bérpótlékkal sem, sőt ezek mellett az alapbér sem jár.

A törvény szerinti kötelező bérpótlékok halmozódásának eseteit az alábbi táblázat összegzi.

Éjszakai pótlék

Műszakpótlék

Vasárnapi pótlék

Munkaszüneti napi pótlék

Készenléti pótlék

Ügyeleti pótlék

Túlórapótlék

Éjszakai pótlék

X

X

X

Műszakpótlék

X

X

X

Vasárnapi pótlék

X

X

X

Munkaszüneti napi pótlék

X

X

X

Készenléti pótlék

X

X

X

X

X

X

Ügyeleti pótlék

X

X

X

X

X

X

Túlóra pótlék

X

X

Fontos még kiemelni, hogy pótlékot nem pótlékolunk. Azaz, ha egy adott időszakra a munkavállalót többféle jogcímen is megilleti bérpótlék, akkor mindegyiket külön-külön, az alapbérre vetítve kell kiszámítani. Nem kell például az éjszakai túlóra esetén az éjszakai pótlékot a túlórapótlékkal növelt alapbérre számítani. Kivételt képez ez alól, ha a felek megállapodtak valamely bérpótlék alapbéresítésében. Gyakorlatilag ilyenkor ugyanis az adott bérpótlék átlagos összegével már megemelt alapbérre rakódnak az alapbérbe nem beépített további pótlékok. Biztosan ilyen lesz a rendkívüli munkavégzés pótléka, ez ugyanis nem alapbéresíthető.

A bérpótlékokra vonatkozó szabályokat érdemes alaposan ismerni, hiszen a munkavállaló keresetének jelentős részét tehetik ki. Munkavállalói szempontból fontos, hogy a munkabér iránti követelések három évig nem évülnek el. Így ha valaki hibát talál a munkáltató eddig követett elszámolási gyakorlatában, akkor akár három évre visszamenőleg kérheti annak korrekcióját, és az elmaradt munkabére megtérítését.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.