Az első tapasztalatok a GDPR-ról

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. szeptember 18.
Címkék: , ,
Rovat:
A technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni – hangzott el többek között a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi iroda üzleti reggelijén. Az eseményen dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is megosztotta gondolatait a GDPR-al kapcsolatos első tapasztalatokról.

Az informatikai rendszerek, a robotika és a mesterséges intelligencia világának rohamos fejlődése már napjainkban is befolyással van a munkaerőpiacra – mutatott rá dr. Kozma Zoltán, a Deloitte Legal munkajog, technológia & compliance csoportjának vezetője az üzleti reggelin. A szakember a technológia és a munkaviszony kapcsolatáról tartott előadása során elmondta azt is, hogy – bár egyes kutatások szerint a munkahelyek megközelítőleg 50 százaléka lehet veszélyben -, ez a nagyságrend vélhetőleg jelentősen eltúlzott és csak az ismétlődő, rutinfeladatok azok, ahol az automatizálás részben átveheti a munkavállalók szerepét.

„Sokkal valószínűbb, hogy a technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni. Ez természetesen együtt kell, járjon a munkavállalók folyamatos képzésével, tanulásával” – hangsúlyozta dr. Kozma Zoltán. Elhangzott, hogy a jelenlegi munkajogi szabályok viszonylag rugalmasan teszik lehetővé az újszerű technológiai megoldásokban rejlő előnyök érvényesülését, amelyek a munkavégzési folyamatok hatékonyabb elvégzését mozdíthatják előre. Figyelemmel kell kísérni azonban a munkaerőpiacot a jövőben várhatóan jelentősen érintő kihívásokat is, mint például a gig economy (hakni gazdaság) és a platform alapú munkavégzés, amely megnöveli az önfoglalkoztatók és atipikus munkaviszonyban foglalkoztatottak számát.

„Bár az új foglalkoztatási formák rugalmasságuknál fogva előnyökkel járhatnak, a munkavállalók számára veszélyeket is hordoznak, hiszen nem feltétlenül érvényesülnek a munkajog által biztosított védelmi szabályok. Ez adott esetben indokolhatja a vonatkozó munkajogi szabályozás felülvizsgálatát is. Ebben a tekintetben folyamatban van egy új irányelv megalkotása, az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről” – tette hozzá dr. Kozma Zoltán.

A GDPR első három hónapjának tapasztalatairól dr. Majoros Gábor T., a Deloitte Legal adatvédelmi szolgáltatásokért felelős ügyvédje osztotta meg a gondolatait, aki szerint a GDPR megfelelés kulcsa a fenntarthatóságban, az eddig kialakított compliance struktúra folyamatos felülvizsgálatában és naprakésszé tételében rejlik. Dr. Majoros Gábor T. elmondta, hogy a tapasztalatok alapján a kezdeti időszakban a cégeknek nehézséget okoz a korábbi beidegződések és adatvédelmi szempontból nem megfelelő gyakorlatok felszámolása. Sok esetben szemléletváltásra van szükség a vállalati kultúrában, hogy a kialakított adatvédelmi keretrendszer a szervezet minden szintjén kikényszeríthető legyen. Ennek elengedhetetlen eszköze az adatvédelmi tudatosság kialakítása és erősítése fókuszált, szervezeti egységekre optimalizált oktatások tartásával, e-learning anyagok bevezetésével. A kezdeti tapasztalatok alapján jellemző probléma még a felkészülés teljeskörűségének hiánya, különösen az információbiztonság területén, valamint a cégeknél hiányzó kompetencia és a szűkös erőforrások is, tette hozzá dr. Majoros Gábor T. A megfeleléshez gyakori felülvizsgálat és oktatás indokolt különös tekintettel az Európai Adatvédelmi Testület által a következő időszakban elfogadásra kerülő jogértelmezésekre, valamint az első NAIH határozatokra is figyelemmel, amelyek változtatásokat, frissítéseket indokolhatnak a munkáltatók 2018. május 25-ig kialakított compliance struktúrájában.

A NAIH elnöke, dr. Péterfalvi Attila előadásában a munkahelyi adatkezelések kapcsán beszélt arról, hogy a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása van folyamatban, illetve a korábbi 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport által a munkahelyi adatkezelésekkel kapcsolatban kiadott 2/2017. számú véleményének az Európai Adatvédelmi Testület által átdolgozott verziója a legfrissebb forrás a témában. Az érintett hozzájárulása, mint jogalap jelentős mértékben visszaszorul és ezzel szemben 90 százalékban a szerződéses jogalap és jogos érdek alkalmazása lesz a jövőben a munkahelyi adatkezelések tekintetében meghatározó. A szankcionálás kapcsán a NAIH elnöke reflektált az Info tv. módosítás kapcsán a KKV szektor tekintetében megjelent rendelkezésre és hangsúlyozta, hogy a bírságolás elmaradására nem minden esetben van lehetőség, hiszen az „elsősorban nem bírságol” kitétel nem jelent kötelezettséget, így súlyos gondatlanság, szándékosság, vagy gyermekek jogainak sérelme esetén a KKV-k sem kerülhetik el a bírságolást. Dr. Péterfalvi Attila elmondta továbbá, hogy a GDPR szövegének értelmezése kizárólag az Európai Adatvédelmi Testület hatáskörébe tartozhat az egységesség jegyében, az egyes nemzeti adatvédelmi hatóságok széttartó jogértelmezési gyakorlatának kialakulását elkerülendő és ennek érdekében a konzultációs jellegű megkeresések megválaszolására a továbbiakban a NAIH-nak nincs lehetősége.


Kapcsolódó cikkek:


Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben
2019. szeptember 10.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben

A leggyakoribb munkaviszony típus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakör megosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

Kollektív szerződés a munkajogban
2019. szeptember 6.

Kollektív szerződés a munkajogban

A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.

900 ezer munkahelyet érinthet az automatizáció
2019. szeptember 5.

A mesterséges intelligencia hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások - állítja tanulmányában a PwC.