Bérpótlékot kapnak a kulturális közalkalmazottak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapbéren felül 15 százalékos bérpótlékban részesül 2017. január 1-jétől a kulturális ágazatban dolgozó több mint 20 ezer közalkalmazott.


A kultúrára a kormány a társadalmi felzárkóztatás eszközeként is tekint – hangsúlyozta egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter elmondta: a kulturális ágazatban dolgozók bérfejlesztése mindeddig a kormányzat adóssága volt, noha növelni szeretnék a kulturális szféra munkaerő-piaci vonzerejét és ellensúlyozni más ágazatok elszívó hatását. Célunk az, hogy motivált, kreatív és dinamikus emberek válasszák ezt a pályát – mondta.

A 2017-es bérrendezésre ezért 5,46 milliárd forintot szánnak, a kulturális szféra közalkalmazottainak bére így a jelenlegi bértábla figyelembe vételével havi bruttó 10 ezer és 55 ezer forint közötti összeggel nő. Az átlagos havi béremelkedés a középfokú végzettségűek számára 14 ezer, a felsőfokú végzettségűek számára csaknem 30 ezer forint lesz – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány öt év alatt 40 százalékkal kívánja emelni a közszférában dolgozók bérét. Mivel azonban a kulturális szférában utoljára 2008-ban történt kisebb béremelés, az ágazatban dolgozók számára mégis indokolt a bérpótlék bevezetése is. A bérpótlékot terveik szerint az egyházi és civil fenntartású szervezeteknél hasonló munkakörben dolgozókra is kiterjesztenék, és egyeztetések folynak a vállalkozóként dolgozó művészek bérével kapcsolatban is – mondta Hoppál Péter.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.