Bírálja is a közmunkát az ÁSZ
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közmunka stratégiai célja teljesült, a 2009 és 2011 között erre fordított 227 milliárd forint felhasználása megfelelő volt – írja a közmunkáról szóló jelentésében az ÁSZ. A közmunka hatékonyságának mérése viszont elmaradt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) társadalmi jelentőségére okán ellenőrizte a közfoglalkoztatás és a hozzá kapcsolódó képzések támogatási rendszerének hatékonyságát, eredményességét. A hivatal az ellenőrzött szervezetektől (Nemzetgazdasági Minisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 8 munkaügyi központ, 11 munkaügyi kirendeltség és 61 önkormányzat) bekért adatok és dokumentumok alapján végezte ellenőrzését – írja összefoglalójában a számvevőszék.
Elérte célját
A közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma 2009-ről 2011-re több mint kétszeresére nőtt, így a program elé állított stratégiai cél teljesült. A közfoglalkoztatás kedvező hatást gyakorolt a munkaerő-piaci mutatókra: a KSH adatai szerint 2009-2011 között a foglalkoztatási arányt 0,8-1,1 százalékkal növelte, míg a munkanélküliségi rátát 1,4-2 százalékkal csökkentette. A támogatási rendszer hatékonyan járult hozzá az aktív korú ellátottak foglalkoztatásba történő bevonásához: 2010-ben 28 938 fővel (32 százalékkal), 2011-ben pedig 31 711 fővel (26 százalékkal) több szociális juttatásra jogosultat vontak be valamely közfoglalkoztatási formába, mint a megelőző évben.
Az időszakban a közfoglalkoztatásba bevontak 43-62 százaléka alacsony iskolai végzettségű volt; az arány az egész időszakban meghaladta a nyilvántartott álláskeresőkön belül az alacsony iskolai végzettségűek arányát, így a közfoglalkoztatás eredményesen járult hozzá az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásának javításához – olvasható az ÁSZ jelentésében.
Közfoglalkoztatási programokra 2009 és 2011 között központi szinten rendelkezésre álló 227 milliárd forinttámogatás az elfogadott programok lebonyolítását biztosította, feladat forráshiány miatt nem maradt el – írják a számvevők.
A hatékonyság mérése nem megoldott
A vizsgált időszakban a támogatásokból a legnagyobb arányt (84 százalékot) képviselő közcélú munka központi támogatásának megtervezése nem volt számításokkal alátámasztott. A támogatási rendszer ebben az időszakban az önkormányzatokat a magasabb támogatási intenzitású közcélú munka keretében történő közfoglalkoztatásra ösztönözte. Ez az előirányzat felülről való nyitottsága következtében a források pazarló felhasználását eredményezte. 2011-től a közfoglalkoztatás egységes finanszírozási rendszerének megteremtése a tervezhetőséget központi szinten jelentős mértékben javította – írja kritikai megjegyzésként a számvevőszék.
A 2009-2011. években a közfoglalkoztatás egységes, a tevékenységek, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító monitoring rendszerét, az eredményesség és a hatékonyság mérésére, az objektív elemzések, értékelések elvégzésére alkalmas kritériumokat, mutatószámokat nem alakították ki. A közfoglalkoztatás információs rendszere az ellenőrzött időszakban a nyilvántartások és adatszolgáltatások folyamatossága, naprakészsége, megbízhatósága szempontjából nem volt eredményes, mivel nem biztosította a rendszeres beszámolást és visszacsatolást a döntéshozók felé – véli az ÁSZ.
