Borúlátás a munkaerő-piacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pesszimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot: 2013 utolsó negyedévében a munkaadók 11 százaléka tervez elbocsátást, míg 8 százalék számol munkaerő-felvétellel, 69 százalék pedig nem tervez létszámváltoztatást – derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb, reprezentatív felméréséből, amelyet 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készítettek.


Az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a Manpower munkaerő-piaci mutató értéke – amelyet a munkaerő-felvételt és elbocsátást tervezők arányának különbségéből számolnak – a 2013 végéig terjedő időszakra a szezonálisan kiigazított adatok szerint mínusz 4 százalékon állt, 3 százalékponttal gyengült mind az előző negyedévhez, mind a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

A felmérés szerint negyedéves összehasonlításban a munkaerő-felvételi hajlandóság 3 százalékponttal gyengült, míg éves összevetésben egy százalékpontos a javulás. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy megugrott – 12 százalékra nőtt – azoknak a vállalatoknak a részaránya, amelyek 3 hónapra előre sem tudják, hogyan alakul a létszámuk. Ez a mutató jellemzően 2-4 százalék körül szokott mozogni, az idei utolsó negyedévre vonatkozó adat ugyanakkor az előző negyedévhez képest egy, az előző év azonos időszakához képest pedig 8 százalékponttal emelkedett. Emiatt munkaerő-piaci szempontból olyan megoldásokra van szüksége ezeknek a cégeknek, amely rugalmasságot tesznek lehetővé számukra – vélekedett Kiss Judit.

Hozzátette: kevés olyan iparág van, amelyben hosszú távú üzleti tervet lehet készíteni, ezenkívül a cégek számos területen megkezdték a szervezetük, működésük, sok esetben pedig a teljes üzleti modelljük átalakítását. Amíg az új rendszerek nem állnak fel, a tervezés is nehezebb, különösen a humán erőforrás területén. Azoknak a cégeknek, amelyek sikeresen akarnak működni, új munkaerő-piaci modelleket kell alkalmazniuk, foglalkozniuk kell a munkatársak képzésével, és új szakemberforrások után kell nézniük” – mondta Kiss Judit a Manpower Kft. ügyvezetője.

Kilenc szektorból hétben a munkaadók az alkalmazottak számának csökkenésére számítanak az idei utolsó negyedévben. A legnagyobb arányban az építőipar és a vendéglátóipar területén terveznek elbocsátásokat a munkaadók. A mutató értéke ezekben a szektorokban a legalacsonyabb, -9, illetve -8 százalék. A köz- és szociális szférában ugyancsak gyengék a várakozások: a mutató értéke itt -7 százalék.

A közüzemi szolgáltatások területén ugyancsak elbocsátásokra lehet számítani, a mutató -6 százalékon áll. A munkaadók mindössze két szektorban számoltak be pozitív kilátásokról: a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén a legoptimistábbak a várakozások, a mutató értéke ebben a szektorban +7 százalék.

Negyedéves összehasonlításban a munkáltatók kilenc ágazatból hatban jeleztek csökkenést. A legjelentősebb, 7 százalékpontos visszaesés a köz- és szociális szférában, valamint a vendéglátóiparban várható, és 6 százalékponttal gyengült a mutató értéke a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén. Eközben mindössze két szektorban várható erősödés, köztük a mezőgazdasági, vadászati, erdészeti és halászati ágazatban, 5 százalékponttal.

Az előző évhez viszonyítva kilenc szektorból hatban gyengült a mutató értéke. Jelentős, 13 százalékpontos visszaesés volt a vendéglátóiparban. A köz- és szociális szféra mutatója 7, a gyártás, valamint a nagy-és kiskereskedelem mutatója pedig 5-5 százalékponttal csökkent. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva mindössze két ágazatban erősödött a mutató értéke: a legnagyobb, 6 százalékpontos javulást a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén várják a munkaadók.

A regionális adatok szerint nyolc régióból ötben a munkahelyek számának csökkenését várják a munkaadók 2013 negyedik negyedévében. Az Dél-Dunántúl munkaadói a legpesszimistábbak: itt a mutató értéke -12 százalék. Ugyancsak gyenge felvételi kedvet jelentettek Észak-Magyarországról, ahol a mutató -7 százalékon áll, valamint a Közép-Dunántúlról és a Dél-Alföldről, ahol a mutató értéke egyaránt -6 százalék. A munkát keresők mindössze két régióban számíthatnak bővülő lehetőségekre, a legnagyobb mértékű – plusz 8 százalékos – felvételi kedvet a Nyugat-Dunántúli munkaadók jelezték.

Az előző negyedévhez viszonyítva nyolc régióból ötben romlottak a kilátások; a legnagyobb visszaesésről a Dél-Alföldi munkaadó számoltak be: itt 7 százalékpontot gyengült a mutató értéke. 4-4 százalékponttal romlottak a kilátások a Közép-Magyarországi és a Dél-Dunántúli régióban, míg az Észak-Alföldön 5, Budapesten 4 százalékponttal javultak a kilátások.

Az egy évvel korábbihoz képest öt régióban csökkent a mutató értéke, a legnagyobb mértékben – 11 százalékponttal – a Dél-Dunántúlon.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.