Brexit: januárban további fordulatok várhatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Theresa May brit miniszterelnök hétfői bejelentése szerint a londoni alsóház a január 7-én kezdődő héten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ezt elfogadhatatlannak nevezte, és bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Theresa May ellen, bár nem biztos, hogy a kezdeményezést a parlament egyáltalán tárgyalja-e valamikor. 

Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban – akkor még újabb időpont kitűzése nélkül – elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfő délután jelentette be az alsóházban, amikor a múlt heti évzáró EU-csúcsról tájékoztatta a képviselőket.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a kormányfő beszéde utáni kétórás vita végén, hétfő este bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Theresa May ellen, mivel a Munkáspárt elfogadhatatlannak tartja, hogy a konzervatív kormányfő több mint egy hónappal az eredetileg kitűzött időpont után hajlandó csak szavazásra bocsájtani a Brexit-megállapodást.

John Bercow, az alsóház elnöke közölte, hogy tudomásul veszi a Munkáspárt vezetőjének bejelentését, de ez nem jelenti azt, hogy a bizalmatlansági indítványra a kormány elkülönít parlamenti tárgyalási időt.

A kormányfő személye elleni ellenzéki bizalmatlansági indítvány nem ugyanaz, mintha a Munkáspárt a kormány egésze ellen indított volna hasonló kezdeményezést, amelyet kötelező lenne tárgyalni. Corbyn indítványa jórészt jelképes jelentőségű, mivel ha a beadvány el is jut a szavazásig, az eredménynek nincs kötelező jogi hatálya.

Theresa May a múlt héten már megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.

Hétfői alsóházi beszédében a kormányfő kijelentette: a múlt heti EU-csúcson az uniós vezetők egyértelmű kötelezettséget vállaltak arra, hogy gyors ütemben dolgoznak egy olyan átfogó megállapodás elérésért, amely szükségtelenné teszi az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás alkalmazását.

E pótmechanizmus – amely miatt a keményvonalas tory Brexit-tábor folyamatosan lázong – közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre egy olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását.

Theresa May hangsúlyozta azt is, hogy a mechanizmust – ha mégis szükség lenne rá -,  az EU szerint is csak átmeneti időszakra lehetne életbe léptetni.

Felszólalásában nyomatékosan kitért az esetleges újabb EU-referendum egyre többször felmerülő kérdésére is, kijelentve: egy újabb referendum helyrehozhatatlan politikai károkat okozna, valószínűleg nem vinné előbbre az országot, mint a legutóbbi, viszont még mélyebb megosztottságot teremtene, éppen egy olyan időszakban, amikor az ország egyesítésén kellene dolgozni.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A Sky Data közvélemény-kutató csoport hétfő este közzétett gyorsfelmérése szerint a britek abszolút többsége, 53 százaléka pártolna egy olyan népszavazást, amelyen arról lehetne dönteni, hogy az Egyesült Királyság a jelenlegi Brexit-megállapodás alapján vagy megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, vagy maradjon az EU tagja.

A válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy új referendum esetén a bennmaradásra voksolna, 32 százalék szavazna a megállapodás nélküli kilépésre, és 16 százalék arra, hogy a Brexit az EU-val kötött megállapodás alapján menjen végbe.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 12.

Kilencezer munkahelyet teremt Debrecenben a kínai akkugyártó beruházása

Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – nyilatkozta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)parlamenti államtitkára pénteken.

2022. augusztus 9.

Távmunkába fektet a legtöbb cég

A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.

2022. augusztus 9.

Ukrán munkavállalók elszállásolását terhelő áfa levonása

Egy belföldi áfaalany társaság a súlyos munkaerőhiány kiküszöbölése céljából külföldi munkavállalókat alkalmaz. A gyártási tevékenység folyamatosságának biztosítása és a szükséges munkaerő megtartása érdekében a társaság ingyenes szállást is biztosít nekik. A társaság kölcsönzött ukrán munkavállalókat is foglalkoztat. Ez utóbbi ukrán munkavállalók is igazoltan a társaságnál dolgoznak 100 százalékban, azonban az ő díjukat egy munkaerő-közvetítő cég számlázza. A kölcsönzött ukrán munkavállalók esetében a szállásköltség vagy a munkaerő-közvetítő cég díjában szerepel – mint járulékos költség –, vagy azt közvetlenül a társaság fizeti a szállásadóknak. Az Ukrajnában jelenleg fennálló háborús helyzet miatt az ukrán munkavállalók jelezték a társaságnak, hogy az Ukrajnában élő hozzátartozóik kimenekítéséhez szükséges bizonytalan ideig távol maradnak, illetve nem végeznek munkát, valamint a fenti időszakot követően csak akkor tudnak újra munkába állni, ha a hozzátartozóik elszállásolását az üzemek közelében meg tudják oldani. A társaság azt tervezi, hogy a jövőben az ukrán munkavállalók családtagjainak az elszállásolását is a jelenleg igénybe vett munkásszálláson oldja meg, akár plusz férőhelyek biztosításával. A szállásokat továbbra is az ukrán munkavállalók használnák, csak egy-egy szobában hozzátartozókat is elhelyeznének, vagyis minden szobában lenne ukrán munkavállaló, illetve egy-egy ukrán munkavállaló nagyobb szálláshelyet kapna. Így az ukrán munkavállalók maguk mellett tudhatják a hozzátartozóikat és folytathatják a munkát, a társaság pedig továbbra is rendelkezni fog a gyártáshoz szükséges munkaerővel. Levonhatja-e a társaság a saját maga által foglalkoztatott és a kölcsönzött ukrán munkavállalók, illetve azok hozzátartozóinak elszállásolását terhelő áfát? Az Adó szaklapban megjelent kérdés-válasz.