Brexit: januárban további fordulatok várhatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Theresa May brit miniszterelnök hétfői bejelentése szerint a londoni alsóház a január 7-én kezdődő héten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ezt elfogadhatatlannak nevezte, és bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Theresa May ellen, bár nem biztos, hogy a kezdeményezést a parlament egyáltalán tárgyalja-e valamikor. 

Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban – akkor még újabb időpont kitűzése nélkül – elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfő délután jelentette be az alsóházban, amikor a múlt heti évzáró EU-csúcsról tájékoztatta a képviselőket.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a kormányfő beszéde utáni kétórás vita végén, hétfő este bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Theresa May ellen, mivel a Munkáspárt elfogadhatatlannak tartja, hogy a konzervatív kormányfő több mint egy hónappal az eredetileg kitűzött időpont után hajlandó csak szavazásra bocsájtani a Brexit-megállapodást.

John Bercow, az alsóház elnöke közölte, hogy tudomásul veszi a Munkáspárt vezetőjének bejelentését, de ez nem jelenti azt, hogy a bizalmatlansági indítványra a kormány elkülönít parlamenti tárgyalási időt.

A kormányfő személye elleni ellenzéki bizalmatlansági indítvány nem ugyanaz, mintha a Munkáspárt a kormány egésze ellen indított volna hasonló kezdeményezést, amelyet kötelező lenne tárgyalni. Corbyn indítványa jórészt jelképes jelentőségű, mivel ha a beadvány el is jut a szavazásig, az eredménynek nincs kötelező jogi hatálya.

Theresa May a múlt héten már megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.

Hétfői alsóházi beszédében a kormányfő kijelentette: a múlt heti EU-csúcson az uniós vezetők egyértelmű kötelezettséget vállaltak arra, hogy gyors ütemben dolgoznak egy olyan átfogó megállapodás elérésért, amely szükségtelenné teszi az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás alkalmazását.

E pótmechanizmus – amely miatt a keményvonalas tory Brexit-tábor folyamatosan lázong – közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre egy olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását.

Theresa May hangsúlyozta azt is, hogy a mechanizmust – ha mégis szükség lenne rá -,  az EU szerint is csak átmeneti időszakra lehetne életbe léptetni.

Felszólalásában nyomatékosan kitért az esetleges újabb EU-referendum egyre többször felmerülő kérdésére is, kijelentve: egy újabb referendum helyrehozhatatlan politikai károkat okozna, valószínűleg nem vinné előbbre az országot, mint a legutóbbi, viszont még mélyebb megosztottságot teremtene, éppen egy olyan időszakban, amikor az ország egyesítésén kellene dolgozni.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A Sky Data közvélemény-kutató csoport hétfő este közzétett gyorsfelmérése szerint a britek abszolút többsége, 53 százaléka pártolna egy olyan népszavazást, amelyen arról lehetne dönteni, hogy az Egyesült Királyság a jelenlegi Brexit-megállapodás alapján vagy megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, vagy maradjon az EU tagja.

A válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy új referendum esetén a bennmaradásra voksolna, 32 százalék szavazna a megállapodás nélküli kilépésre, és 16 százalék arra, hogy a Brexit az EU-val kötött megállapodás alapján menjen végbe.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.