Brüsszel fizetné a munkanélküli segélyt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közös munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetését javasolja az euróövezeti országoknak az Európai Bizottság.


A Die Welt című német lap beszámolója szerint a brüsszeli testület azt javasolja, hogy az euróövezeti országok az adóbevételük egy részét helyezzék el egy közös alapban, és ebből a forrásból fedezzék a munkanélküliek ellátását egységes szabályok alapján.

A közös rendszer csak az alapvető biztosítási funkciókat töltené be, például a legutóbbi bér 40 százalékának megfelelő juttatást biztosítana az ellátottaknak hat hónapig. Ezt az összeget a tagállami szintű biztosítási rendszerből kiegészíthetik, és fél év után teljes egészében a tagállami rendszer venné át a munkanélküliek ellátását – ismertette a koncepciót Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős európai uniós biztos.

Munkaügyi e-könyv csomag Koobe Slimbook HD olvasóval

Átalakuló emberi erőforrás menedzsment
Kézírás és karrier
Kezedben a karriered!
Humán controlling eszközök a gyakorlatban
TOP 100 munkajogi kérdés és válasz

 

A részlegesen összevont munkanélküliségi biztosítási rendszer erősíti a gazdasági stabilitást, dekonjunktúra idején csökkenti a visszaesés hatásait – emelte ki az uniós biztos.

A bizottság szerint csak az államok közötti költségvetési, pénzügyi transzferekkel lehet a valutauniót biztonságosabbá tenni a jövőben – emelte ki Andor László, hozzátéve, hogy a közösen finanszírozott ellátó rendszer révén enyhíteni lehet a reformok és az  időnként bekövetkező recessziók határait, és meg lehet akadályozni, hogy „lefelé tartó spirál” alakuljon ki.

Az uniós biztos szerint téves az az állítás, hogy az euróövezet valamennyi tagállamát összefogó biztosítás egyoldalúan megterheli a gazdaságilag, pénzügyileg stabil országokat, és csak a válságállamoknak kedvez.

Amennyiben a kilencvenes évek elején már lett volna ilyen rendszer, akkor éppen Németország profitált volna belőle, hiszen „Európa Németország segítségére sietett volna”, és a közösségtől kapott támogatásnak köszönhetően „kevésbé drámai következményekkel” járt volna a magas németországi munkanélküliség.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.