Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként július 1-jén bruttó 500 000 forintot kapnak az egészségügyi és egészségügyben dolgozók. A munkáltatók ennek finanszírozásához támogatást vehetnek igénybe.
A Kormány a veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként egyszeri rendkívüli juttatásban részesíti az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat. A részletszabályokat a 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.
Ki jogosult a rendkívüli juttatásra?
A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány egyszeri rendkívüli juttatást nyújt az egészségügyi és egészségügyben dolgozók számára. Egészségügyi dolgozónak minősül minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy aki nem rendelkezik ezzel a szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. Egészségügyben dolgozónak pedig az egészségügyi dolgozónak nem minősülő, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy minősül. Rajtuk kívül rendkívüli juttatásra jogosult még az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, a veszélyhelyzeti betegellátásban részt vevő orvostanhallgató; a közfeladatot ellátó honvédelmi szervezet állományába tartozó, védelem-egészségügyi feladatot ellátó és védelem-egészségügyben dolgozó személy; illetve az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató főigazgatója és gazdasági igazgatója.
Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók
Rendkívüli juttatásra az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki az alábbi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató valamelyikénél foglalkoztatott:
a) fekvő-, illetve járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,
b) egynapos sebészeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,
c) laboratóriumi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,
d) művesekezelést végző szolgáltató,
e) betegszállítást végző szolgáltató,
f) az Országos Mentőszolgálat,
g) az Országos Vérellátó Szolgálat.
Ezen kívül rendkívüli juttatásra jogosult a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató alábbi egészségügyi dolgozója:
a) a praxisjoggal rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok és alapellátást végző fogorvosok, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, vagy az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végzik,
b) a védőnői szolgálatban, valamint iskola-egészségügyi ellátásban foglalkoztatott védőnő,
c) az iskolaorvosi ellátást végző egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott főállású iskolaorvos,
d) az otthoni hospice szolgálatok esetében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződésben is szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
e) az otthoni szakápolási szolgálatok esetében a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződésben is szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
f) a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháznál (Tököl) egészségügyi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
g) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnél egészségügyi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
h) azon közreműködő egészségügyi szolgáltató egészségügyi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozója, amely szolgáltató a NEAK-kal szerződéses jogviszonyban nem áll, de közvetetten közfinanszírozott szolgáltatást nyújt a közfinanszírozott szolgáltató telephelyén, a közöttük fennálló közreműködői szerződés alapján.
Rendkívüli juttatásra jogosult továbbá
a) az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Családtervezési és Gyermekegészségügyi Szolgáltatási Osztály,
b) a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási (kerületi) hivatal egészségügyi dolgozója.
Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem esetében pedig kizárólag a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban közvetlenül részt vevő egészségügyi dolgozó, valamint a közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó intézmény működtetésében részt vevő egészségügyben dolgozó jogosult a rendkívüli juttatásra.
Ezen egészségügyi dolgozók akkor jogosultak a rendkívüli juttatásra, ha az alábbi jogviszony valamelyikében végez egészségügyi tevékenységet
– szabadfoglalkozás keretében,
– egyéni egészségügyi vállalkozóként,
– társas vállalkozás tagjaként,
– közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
– munkaviszonyban,
– közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
– szolgálati jogviszonyban,
– egyéni cég tagjaként.
A rendelet értelmében rendkívüli juttatásra jogosult a belügyminiszter által irányított szervezet egészségügyi dolgozója is. A szakellátást nyújtó helyi önkormányzatok esetében kizárólag a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban közvetlenül részt vevő egészségügyi dolgozók jogosultak a rendkívüli juttatásra.
Az egészségügyben dolgozók közül az jogosult rendkívüli juttatásra, aki a felsorolt közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók valamelyikénél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll.
A rendkívüli juttatásra való jogosultság feltétele, hogy az egészségügyi vagy egészségügyben dolgozó a felsorolt szolgáltatónál, illetve munkáltatónál 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is a felsorolt jogviszonyok valamelyikében állt, a honvédelmi szervezet esetén a honvédelmi szervezet állományába tartozott, a belügyminiszter által irányított szervezet esetén a szervezet állományába tartozott. A jogosultság akkor is fennáll, ha a jogosult ezen időszakon belül halálozik el.
A rendkívüli juttatás összege
A juttatás összege dolgozónként bruttó 500 000 forint, amely az érintettet abban az esetben is csak egyszer illeti meg, ha egyidejűleg több jogviszony keretében foglalkoztatott. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is a teljes összeg jár.
A rendkívüli juttatást a jogosult részére 2020. július 1. napján kell kifizetni, és nem része az alapbérnek (illetménynek), azt a mozgóbérelemek, valamint a távolléti díj számítása tekintetében nem kell figyelembe venni. A rendelet kiemeli továbbá, hogy a juttatást az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében nem kell figyelembe venni.
Támogatás a rendkívüli juttatáshoz
A munkáltató a rendkívüli juttatáshoz támogatásra jogosult, amely tartalmazza a szociális hozzájárulási adó összegét is. A támogatás iránti igényét a munkáltató a NEAK által meghatározott, elektronikusan kitölthető kérelem formájában nyújthatja be 2020. június 19. napjáig.
Azon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató munkáltató, amely nem közfinanszírozott ellátást is nyújt, csak azon egészségügyi, illetve egészségügyben dolgozó után igényelheti a támogatást, aki a közfinanszírozott ellátásban részt vesz, vagy a közfinanszírozott telephelyen dolgozik. A szakorvosképzésért felelős államigazgatási szerv által foglalkoztatott rezidens esetében a támogatást az elsődleges képzőhelyként megjelölt, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató jogosult igényelni.
A támogatást a NEAK 2020. június 26-áig utalványozza, és a támogatást a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató munkáltató utalja a közreműködő egészségügyi szolgáltató részére, amely a jogosult részére a juttatást köteles 2020. július 1. napján kifizetni.
A munkáltató a részére utalványozott támogatás felhasználásáról 2020. szeptember 30-ig köteles elszámolni a NEAK által meghatározott módon, a támogatás igénylését és felhasználását az egészségügyért felelős miniszter a NEAK, a honvédelemért felelős miniszter és a belügyminiszter közreműködésével ellenőrzi a támogatási összeg jogosult részére történő kifizetésének napjától számított 3 éven belül. A jogellenesen felhasznált vagy fel nem használt támogatást a munkáltató a NEAK erre irányuló felszólítását követő 15 napon belül köteles visszafizetni az Egészségbiztosítási Alap NEAK által megadott bevételi számlájára.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden, a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
