Ha a statisztikai átlagnál kevesebbet keres, ne lepődjön meg
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés 2023 végén.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A különböző cafeteria elemek közül továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb, amelyet a SZÉP Kártya és a közlekedési költségtérítés követ – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Jelenleg a kkv-k mindössze 43%-a tervez természetbeni juttatást alkalmazni.Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint az előző negyedévi mélyponthoz képest lényegében nem változott a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya.
Jelenleg a kkv-k 43%-a tervez béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A munkáltatók körében továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, jelenleg a cégvezetők 46%-a tervezi alkalmazni.
Ez jelentős, 15 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest.
„A kedvezményes adózású béren kívüli juttatási forma növekvő népszerűségéhez feltehetően hozzájárul az év elején bevezetett három új utalványforma, amelyek a cafeteria-rendszerben választható elemként és szociális juttatásként egyaránt alkalmazhatók.
A második helyen a közlekedési költségek térítése és a SZÉP Kártya áll, mindkét juttatási formát közel minden ötödik cég (19%) fogja alkalmazni. Ugyanakkor, míg a SZÉP Kártya népszerűsége folyamatosan növekszik, addig a közlekedési költségtérítés alkalmazása kisebb ingadozások mellett nagyjából stagnál” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A béren kívüli juttatások alkalmazása a különböző szektorokat tekintve nagyon hasonló képet mutat. A cafeteria elemeket nyújtó kkv-k közül a szolgáltató vállalkozások állnak az élen, mivel az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos növekedést követően jelenleg 46%-uk gondolkodik béren kívüli juttatásban.
A mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozások közel azonos arányban (44% és 41%) terveznek béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóiknak. Az ipari, építőipari vállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet, hiszen mindössze 37%-a kalkulál valamelyik cafeteria elemmel, ami jelentős, 13 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest.
Az árbevétel szerinti bontásban továbbra is jól látható az a tendencia, mely szerint a cégméret növekedésével párhuzamosan nő a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya.
Míg a mikrovállalkozások közül csupán minden harmadik cég nyújt béren kívüli juttatást dolgozóinak, addig a kisvállalkozások és a középvállalkozások ennél jóval nagyobb, közel azonos arányban (53% és 55%) építik be bérezési rendszerükbe valamelyik cafeteria elemet.
(forrás: K&H)
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés 2023 végén.
A fizetési felszólítás a látszólagos egyszerűségéhez képest nagyon sok hibázási lehetőséget rejt magában, a laikus munkáltatónak nem mindig sikerül azt szabályosan, a megfelelő formai, tartalmi követelményeknek megfelelően kiadni.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!