Cafeteria juttatás csak egységesen?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Béren kívüli juttatások tervezésekor sok szabályra kell együttesen figyelnie a munkáltatónak. Különösen igaz ez, amikor önkéntes pénztári (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) hozzájárulást is biztosítunk a munkavállalóknak. Gyakran találkozunk azzal a tévhittel is, hogy cafeteriát, béren kívüli juttatásokat csak egységesen lehet adni. Most eloszlatjuk a tévhiteket!
 


Egy jó juttatási rendszerben a munkáltatói célok eléréséhez gyakran szükséges csoportokat alkotni.
Lesz olyan csoportunk, aki majd többet kap, mint mások, és néha felmerül az a kérdés is, hogy létezhet-e szabályosan olyan csoportunk, akinek nem adunk juttatásokat.

Ezzel szemben gyakran találkozunk azzal a tévhittel is, hogy cafeteriát, béren kívüli juttatásokat csak egységesen lehet adni. Bár vannak korlátozások, de általános egységességet előíró szabályunk nincs a csoportalkotásra.

A tévhit főleg az önkéntes pénztárakra vonatkozó egységességet előíró szabályzatra épül.

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
12. § (2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.

(3) A munkáltatói hozzájárulás – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.
[…](8) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni.

Ebből jól kiolvasható, hogy ha egy munkáltató biztosít önkéntes pénztári hozzájárulást bármelyik pénztártípusba, akkor a fenti szabályok alapján meg kell állapítania az egységes pénztári hozzájárulás mértékét.

Természetesen, ha nem adunk ilyen juttatást, vagy a cafeteria rendszerben nem szerepel a választható elemek közt önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár, akkor a többi juttatásra vonatkozóan ezeket a szabályokat nem kell betartanunk.

Ha azonban adunk ilyet, bekerül a cafeteria kínálatába a pénztári hozzájárulás, akkor nem tekinthetünk el ezektől.

Ebből adódóan egy pénztári kínálattal is rendelkező cafeteria rendszerben a dolgozók jogosultságát legkésőbb a belépést követő fél év múlva indítanunk kell, hiszen a pénztári juttatásokat eddig tudjuk szüneteltetni.
Ennél összetettebb kérdés, hogy a dolgozói választást hogyan hozzuk összhangba az egységességgel.

Erre a (8) bekezdés ad majd lehetőséget. Eszerint ha a dolgozó írásban kéri az egységes mértékű hozzájárulás szüneteltetését, akkor nyugodtan kaphat más juttatási elemet. Így ha minden dolgozó például a cafeteria juttatási elemeket kiválasztó nyilatkozatában arról is nyilatkozik, hogy szüneteltesse a munkáltató az egységes mértékű hozzájárulást, akkor teljes mértékben működhet a cafeteria rendszerben a szabad választás.

Ha azonban egy dolgozó nem ad ilyen nyilatkozatot, akkor az egységesen megállapított hozzájárulást ki kell adnunk számára.

Ez közvetetten azt is jelenti, hogy azokban a cafeteria rendszerekben, melyekben vannak önkéntes pénztárak a kínálatban, a legkisebb keretösszeg sem lehet olyan alacsony, hogy a dolgozó ne érhesse el a felkínált pénztártípusokat. Hiszen ebben az esetben nem ő nyilatkozna, hogy kéri az egységes mértékű hozzájárulás szüneteltetését, hanem a munkáltató határozott meg ilyen az önkéntes pénztárakról szóló törvény 12. §-ának ellentmondó keretösszeget.

 

A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.