Csaknem ötezren a munkáltatói szégyenlistán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliusban 4823 név szerepelt  a NAV be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózóinak listáján.


Ez azonban nem jelent ugyanennyi szabálysértőt, mert egyesek többször is „kiérdemelték”, hogy a listára kerüljenek, továbbá régi és új „bűnösök” is vannak rajta, ugyanis az adóhatóság ezeket az adatokat – feltéve, hogy az adózók a közzététel alapjául szolgáló jogsértést nem követték el ismételten – a közzétételtől számított két év elteltével törli.

A NAV honlapján közzétett táblázatban mindenféle tevékenységi kör megtalálható, így van például pékség, tüzép, könyvesbolt, szociális szövetkezet, építőipari, fuvarozó, valamint kereskedelemmel foglalkozó társaság is. 

 

Többször is szerepel a listán például a miskolci Food-Fruit Kft. (14 alkalom), a budapesti illetőségű Szabó és Társai Bt. (7 alkalom) vagy a dunaharaszti Helács Hungária Kft. (7 alkalom). A magánszemély foglalkoztatók között is találni többszörösen „bűnbe esőket”, mint például a tárnoki Mátyás Istvánnét (21 alkalom), az érdi Virlics Istvánt (9 alkalom) vagy a dunavecsei Dávid Sándort (7 alkalom). 

Az adóhatóság folyamatosan hozza nyilvánosságra honlapján azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát), akik jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat szerint nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.